Ezért kincs az agráradat – 5. rész: Távérzékelés, növénymonitoring, drónok (x)
Havonta jelentkező cikksorozatunk ötödik részében a távérzékelés és a monitoring fontosságát emeltük ki a mezőgazdasági gyakorlat szempontjából.
Havonta jelentkező cikksorozatunk ötödik részében a távérzékelés és a monitoring fontosságát emeltük ki a mezőgazdasági gyakorlat szempontjából.
Sorozatunkat az elmúlt havi lapszámban azzal a gondolattal indítottuk: „kihasználatlan agroökológiai potenciálunk következtében Magyarország élelmisze...
Rugalmas gyomirtási lehetőség, kiváló termőképesség, bizonyított termésstabilitás, kimagasló beltartalmi minőség. Mindezt a BASF első Clearfield® hibr...
Tudjuk, hogy a nyári tejtermelés és a tehén bendőegészségének az alapja a korai betakarítású és jól erjedt rozs-, tritikálé-, olaszperje-, Festulolium...
Az adatalapú gazdálkodásról sok szereplő, például gépkereskedő, szoftverszolgáltató kommunikál, de átütő, országos szintű eredményekről nem beszélhetü...
Édesapja hatására került kapcsolatba a mezőgazdasággal az AGROTEC Magyarország Kft. enyingi területi központjának mobil alkatrész értékesítő munkatárs...
A megújuló vidék, megújuló agrárium program megvalósításának érdekében Magyarország Kormánya 80% hazai társfinanszírozást biztosít a Vidékfejlesztési...
A kiírás szerint, a szemestermény-szárító és -tároló pályázat tartalmi értékelése során többletpontnak számít az energiahatékonyság növelésére irányul...
A napraforgó területe 600–700 ezer hektár körül mozog Magyarországon, ez a 3. legnagyobb területen termesztett növényünk. Állományszárítása fontos tec...
A repce termesztése még jó évjáratokban is nehéz feladat: a kártevők az inszekticid hatóanyag-kivonások miatt felszaporodhatnak, miközben a tápanyag-u...

A Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik.
Hivatalosan is aszályhelyzetet hirdettek Anglia területének felén a rendkívüli hőség és a tartós csapadékhiány miatt.
Európa számos termőterületén a hosszan tartó hőség negatívan befolyásolta a szamócatermelést, a gyümölcs minőségét és a piaci dinamikát.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.