Ahogy nő a fertőzött országok sora (már érintett Törökország, a Balkán és a Kaukázus térsége), úgy tűnik el szakértőkben a kétség: az eredetileg afrikai szarvasmarha betegség tartós jelenlétével számolnunk kell, már Európában is. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által szervezett, ma kezdődő nemzetközi találkozón ezért a bőrcsomósodáskór felismerése és lehetséges kezelése lesz a téma.

A konferencia helyszíne a magyar főváros, ami a szervezet Európai és közép-ázsiai regionális irodájának is otthont ad. A háromnapos rendezvényen (március 7-9.) állatorvosi intézmények képviseltetik magukat a veszélyeztetett és a már fertőzött országokból, továbbá nemzetközi szakértők és a hús- és tejipar szereplői is jelen lesznek.

A FAO a betegség 2015-ös megjelenése után azonnal cselekedett. A szervezet jelenleg is arra törekszik, hogy a régió törvényhozóit, állategészségügyi szakembereit és állattenyésztőit összefogja és tájékoztassa erről az új veszélyről – még mielőtt igazán beüt a baj.

„Egy regionális járványról beszélünk, tekintettel a szarvasmarha bőrcsomósodáskór folyamatos, határokon átnyúló terjedésére,” jelentette ki a FAO állategészségügyi szakértője, Daniel Beltran-Alcrudo. Ezért egy „közös, regionális megközelítésre” van szükség, hangsúlyozta, amelyben mind a fertőzött, mind az egyelőre csak veszélyeztetett országok részt vesznek.

A találkozó során bőven lesz idő és lehetőség a tapasztalatcserére és közös munkára. Téma lesz többek között a kockázatkezelés, figyelemfelhívó kampányok, a haszonállat szállítás ellenőrzése, felismerés és oltási stratégia, és más egyebek.

„Arra bátorítjuk az országokat, hogy mutassák be saját tapasztalatukat, osszák meg másokkal és kérdezzenek,” mondta a Budapesten dolgozó szakértő.

A FAO és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) közös bécsi egységének egy szakértője diagnosztikai eszközöket és technológiákat mutat be a program során, mellyel a beteg és oltáson átesett állatok között lehet különbséget tenni.

Mindezek mellett a szarvasmarha bőrcsomósodáskór előkészületben lévő kézikönyvét is megosztják véleményezésre a résztvevőkkel. Ennek célja, hogy az állatorvosok munkáját segítse a betegség felismerésében és a megfelelő válaszlépésben. A kézikönyv javarészt képek és rövid nyelvű magyarázatok révén ismerteti meg velük a betegséget, ami ez idáig valószínűleg csak egy volt a tankönyvi egzotikus kórok közül.

A szarvasmarhaféléket támadó betegség az ember számára nem fertőző. Az állatok között viszont annál gyorsabban terjed, részben közvetlen érintkezés vagy rovarokon (legyek, szúnyogok) keresztül.

Az állat bőrén jelentkező látványos kinövések miatt a bőr elveszíti piaci értékét. További gazdasági károkat okozhat a tejtermelés csökkenése vagy kiesése, a további fertőzések megjelenése vagy akár az állatok kényszervágása, mint a betegség megállításának eszköze.