MENÜ

Ismét szupercellák alakultak ki július 9-én

Agro Napló 2021.07.12.

Ez év július 9-én érkezett hidegfront – a két héttel ezelőtti ciklonhoz hasonlóan – nagy mennyiségű nedvességet, hűvös levegőt hozott magával, ami berobbantotta a légkört, így ismét több szupercella alakult ki hazánkban, ezért, vagyis a kedvező körülmények, azaz a zivatarok és jégszemcsék kialakulásának lehetősége miatt, a talajgenerátoros országos jégkármérséklő rendszer országszerte működött, azonban – annak ellenére, hogy ez a létező legmodernebb technológia – a szupercellák ellen ez a rendszer nem tud hatékony védelmet nyújtani – közölte a köztestület lapunkkal.

Fotó: Jégkár Sellyén

 

A július 9-i hidegfront az idei év harmadik hőhullámát zárta le. Finnországtól az Alpokon át a Földközi-tenger nyugati medencéjéig egy hullámzó frontrendszer húzódott, amelynek felhőzetéből többfelé alakultak ki záporok, heves zivatarok. Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 kilométer hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos áldozatai is voltak a viharnak – idézte fel ismertetésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Magyarországon a légköri viszonyok ismét kedvezőek voltak a heves zivatarok kialakulásához. Hét szupercella fejlődött ki: Sopron és Tata környékén, Baranya és Tolna megyében, Budapest északnyugati agglomerációjában, Dél-Pesten és Aggtelek környékén. Az extrém időjárást jól jellemzi, hogy egy nap alatt közel 195 ezer villámot regisztráltak az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) műszerei, szemben a két héttel ezelőtti hidegfront érkezésekor mért 93 ezerrel (ami akkor fele annyi volt, mint addig az egész esztendőben összesen).

A zivatar hevességét és ezáltal a jégképződés valószínűségét az mutatja, hogy a felhőben található jégszemek méretét jellemző úgynevezett dBZ érték milyen magasságban éri el a 45-öt. Amennyiben ez 3-4 ezer méteres magasságban mérhető, már jégveszélyes felhőről beszélhetünk, és ez minél magasabbra emelkedik, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. A baranyai, a tatai és a budapesti szupercellákban pedig 45 dbz érték is mérhető volt 10 ezer méter, sőt esetenként 13 ezer méter magasságban is.

Az előzetes adatok szerint július 9-én összességen 21 helyről érkezett jégbejelentés hazánkban. Jellemzően borsó és cseresznye nagyságú jég hullott, dió nagyságú jég főként Baranya, Fejér és Komárom-Esztergom megyében, illetve Budapesten és Pest megyében fordult elő.

Egyelőre nem áll rendelkezésre olyan technológia – tájékoztatott a NAK –, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. A határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, ezek ugyanis több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés. Az azonban garantálható, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz, mint amik a rendszer működtetése nélkül alakulnának ki.

Az utolsó évben - 2017-ben -, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektárnyi területre történt jégkárbejelentés. Míg 2015-2017 között – a rendszer indulása előtt – 84 százalék volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47 százalék – áll az összegzésben, hozzátéve: a számítások szerint a jégkármérséklő rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.