MENÜ

Folytatódott a parázs vita a földtörvényről

2018.11.30.

Túl sok a rendezetlen birtokviszony az öröklésekkel egyre több a fellelhetetlen tulajdonos is, ezt a problémát részben orvosolhatná a földforgalmi törvény jelenleg tárgyalt módosítása – hangzott el egy szakmai tanácskozáson. Az ármegállapítás és a földbizottságok szerepe már komolyabb vitát váltott ki.

 

Ez a hét a földforgalmi törvény tervezett módosításának jegyében telt. A NAK még a múlt héten jelezte, hogy kezdeményezte ezt jogalkotónál, majd a hét elején felkapta a témát a média, amire Győrffy Balázs, NAK-elnök sajtótájékoztatón reagált, végül a siófoki Agrárszektor Konferencia második napján, november 29. újra ez került a fókuszba - olvasható a nak.hu-n.

Itt Andréka Tamás, az Agrárminisztérium főosztályvezetője az ingatlan-nyilvántartás felülvizsgálata során szerzett tapasztalatokat összegezve elmondta, hogy még mindig vannak be nem fejezett részarány-kiadási ügyek, nagyszámú a felderíthetetlen kilétű tulajdonos, az osztatlan közös területek több millió hektárt érintenek, de kimérésük a hosszadalmas procedúra miatt megakadt, valamint vannak olyan védett területek is, amelyek még nincsenek az állam tulajdonában. A rendezetlen birtokviszonyokat súlyosbítja a tulajdonosok számának folyamatos növekedése az öröklések nyomán, a birtokok tisztázatlan tulajdoni háttere és elaprózódása pedig ellehetetleníti a föld racionális hasznosítását, a termelő beruházások létesítését.

– A benyújtott törvényjavaslat részben orvosolja ezeket a problémákat, hiszen hozzájárulna ahhoz, hogy életképes birtokméretek alakuljanak ki valóban a termelést végzők kezében, illetve azok, akik korábban úgy kerültek elővásárlói vagy elő-haszonbérlői pozícióba, hogy ennek feltételeit nem teljesítik, elveszítik jogukat a föld felett – magyarázta Győrffy Balázs.

Utalt arra, hogy korábban biogazdálkodásra való áttérés vállalásával vagy állatállomány igazolásával lehetett földhöz jutni, miközben az igénylőnek nem állt szándékában ilyen tevékenységet folytatni.

– A földet el kell venni azoktól, akik elővásárlási jogukkal éltek, de annak feltételeit nem tartották be. Lehetővé kell tenni, hogy aki emiatt hátrányba került, az az eredeti áron megvásárolhassa az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos földjét. Ha ezzel a lehetőséggel nem él, akkor a Nemzeti Földalapra szállhat a birtok – tette hozzá a kamara elnöke.

A föld árát és a helyi földbizottság (a Települési Agrárgazdasági Bizottság, TAB) hatáskörét illetően parázs vita alakult ki a résztvevők között. Orosz Sándor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége tanácsosa szerint a törvényjavaslat kvázi egy országosan alkalmazandó hatósági árat szabna meg a mezőgazdasági ingatlanok forgalmában, ami szembe megy a piaci folyamatokkal. (Győrffy Balázs határozottan cáfolta, hogy hatósági árat vezetnének be.) Véleménye szerint a hozamérték-számítás ezen a téren elavult módszernek számít, a helyi keresleti-kínálati viszonyok ezt nagyban módosítani tudják. Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője – a cég a távérzékelés segítségével elvégzett föld-értékbecsléssel foglalkozik –, reményét fejezte ki, hogy a szabályozás nem köti gúzsba a piacot. Győrffy Balázs úgy vélte, a szabályozás lényege éppen az, hogy a gazdáknak ne kelljen ingatlan-befektetőkkel versenyezniük például egy turisztikailag vonzó régióban, hanem a föld értékét mindenkor a hasznosítás iránya és az így elérhető jövedelem határozza meg. Andréka Tamás úgy vélte, hogy ha a föld árának nem szabnak egy objektív felső határt, ami a hozamon nyugszik, és csak az összehasonlító forgalmi adatok érvényesülnek, akkor hasonló árbuborékok alakulhatnak ki, mint a lakáspiacon.

A másik kényes kérdés volt az agrárkamara hatáskörének kiterjesztése a földügyletekben. Orosz Sándor szerint, a TAB-okat kellene megerősíteni, hogy ők döntsenek egy földszerzési ügyben, Győrffy utalt arra, hogy ebben az esetben 2800 helyen kellene a kamara infrastruktúrájához hasonló rendszert kiépíteni, azonkívül objektívebb döntések születhetnek a helyi villongásoktól távolabb. Továbbá az eddigi gyakorlat számai sem támasztják alá azt, hogy véleménykülönbség lenne a települési bizottság és a kamara területi szervei között. Mikó András ügyvéd az eddigi földperek tapasztalatait összegezve ezt meg tudta erősíteni: eddig összesen mintegy 65-70 ezer földügylet zajlott az országban, ebből ezer esetben nem támogatta a kamara illetékes megyei elnöksége a helyi TAB álláspontját, amiből 200 peres ügy lett. Ezek 70 százalékában a bíróság elutasította a panaszos keresetét. A vitás helyzetek száma tehát elenyésző.

Mint elhangzott, a mostani törvényjavaslat szerint sem a TAB-nak, sem a helyi képviselő-testületnek nem lenne szerepe a földszerzés indokoltságának megítélésében. A kamara területi szerve 30 napon belül hozna döntést egy földügyletben. Szakértői véleményét a kormányhivatal támogathatja vagy elutasíthatja, és ez ellen a döntés ellen lehet bírósághoz fordulni. A bíróság azonban kizárólag új eljárás lefolytatására utasíthat, az eredeti döntést nem bírálhatja felül. Az adásvételi szerződésen kívül a csereszerződés is a kamara vizsgálatának tárgya lesz.

A kamarai álláspont kialakításakor új szempont lesz az életképes üzemek kialakítása, amellett, hogy a tulajdonszerzéssel a birtokösszevonást és a fiatalok indulását is támogatni kell. Orosz Sándor kétségeit fejezte ki, hogy a kamara esetlegesen rossz döntéseit így hogyan lehet felülvizsgálni, hiszen nincsenek megfelelő garanciák a törvényjavaslatban a jogorvoslatra. Jakab István MAGOSZ-elnök szerint a területi szervek kellően transzparensen működtek eddig is, és ez ezután is így lesz. A törvényjavaslat lényege a gazdák megerősítése a kamarán keresztül.