MENÜ

Európában is egyedülálló a magyar jégkármérséklő rendszer

Agro Napló 2020.11.16.

A három éve működő, Európában egyedülálló országos jégkármérséklő rendszer a mezőgazdaság mellett a lakossági, az ipari, valamint az állami létesítményeket is óvja – közölte lapunkkal a rendszert üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

 

Az ismertetés kiemeli: ez a rendszer az egyik pillére az agrárkormányzat által 2012 óta kiépített mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek, ami Európa legjobbjai közt van, az országos védekezés ugyanis Európában egyedülálló.

A jégesőkárok elleni védekezés finanszírozása az Agrárminisztérium (AM) segítségével a kárenyhítési alapból történik. Évente legfeljebb 1,5 milliárd forintot  biztosít így az AM erre a célra. A minisztérium és a NAK közötti megállapodások értelmében a rendszer működtetését a NAK végzi. A rendszer működtetésének ilyen módon való finanszírozása hosszú távra biztosítja a működtetés forrását, azaz fenntartása nem igényel több termelői befizetést, miközben az utólagosan kifizetett kárenyhítési összegeket csökkenti.

A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. Az idén, immáron harmadik éve működött hatékonyan a jégkármérséklő rendszer, hiszen a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban a jégkárarány a zivatarkárokon belül mintegy 47 százalék volt, míg az országos rendszer indulása előtt ez az arány – a 2015-2017 közötti időszakban – több mint 84 százalék volt.

A védekezési időszak az idei évben is április 15. és szeptember 30. közé esett. Az agrárkár-enyhítés keretében az idei évben kiemelkedő számban (21 000) és területre (516 ezer hektár) tettek kárbejelentést a termelők, amelyek közül a jégkárbejelentések aránya 6 százalék, ami jóval alacsonyabb a 2018. és 2019. évek 13-13 százalékos, valamint a védekezés előtti időszak 30%-ot is meghaladó arányához képest. A termelők 2020. november elejéig országosan mintegy 32 ezer hektárra tettek jégesőkár-bejelentést az I. pillérben.

Fontos szem előtt tartani, hogy a rendszer nem csak a mezőgazdasági termelők érdekét szolgálja és nem csak a kárenyhítésben ismert 30 százalékot meghaladó jégesőkárokat mérsékli, hiszen a jégesők a lakossági, ipari létesítményekben és önkormányzati tulajdonokban is jelentős károkat okozhatnak. A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában „csak” 3,7 milliárd forint volt, amely 59 százaléka a 2017-ben kifizetett összegnek.

Lényeges kiemelni továbbá, hogy a jégkármérséklő rendszernek – a közvetlen kárcsökkentő hatásán túlmenően – a biztosítási díjak meghatározásában is szerepe van. A biztosítótársaságok ugyanis egy adott térségben idősoros összehasonlításban vizsgálják a károkat, és ennek alapján állapítják meg a növény jégkár-biztosítási díjakat. Ha a károk hosszútávon csökkennek, akkor a biztosítási díjakban is csökkenés következhet be, mely tendencia már a 2019-es évben elkezdődött.

Komplex agrárkár-enyhítő rendszer jelentős mértékben segíti a gazdálkodókat, ami az is alátámaszt, hogy a világszerte tapasztalható éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai legérzékenyebben a mezőgazdasági termelést érintik. A magyar agrárkormányzat már régen felismerte az időjárásból fakadó termelői kockázatok rendszerszintű kezelésének szükségességét. Ennek jegyében vezették be a 2012-ben megreformált agrárkár-enyhítést (I. pillér) és a növénybiztosítások díjtámogatását (II. pillér).

Az I. pillér a termelők és az állam hozzájárulásaiból működő kölcsönös kockázatkezelési alapból, a kárenyhítési alapból biztosít legfeljebb 80 százalékos juttatást a kedvezőtlen időjárási jelenségek miatt kárt szenvedett növénytermesztők számára. Míg a II. pillér legfeljebb 70 százalékos vidékfejlesztési támogatást nyújt a megkötött növénybiztosítások díjához. Mindkét pillér fejlődése töretlen, amely az azokban résztvevő termelői számok növekedéséből és a nyújtott támogatások összegéből is látszik.

A kárenyhítési rendszernek immáron közel háromszor annyi tagja van (74 749 fő), mint amennyi 2011-ben, a rendszer megreformálása előtt volt, a 2019. évi károk után pedig 14 milliárd került kifizetésre. A növénybiztosítások díjtámogatása esetében a 2020-as évtől a támogatások forrása 5 milliárd forintról 7 milliárd forintra emelkedett, a rendszer keretein belül támogatásban részesült termelők száma 2012-ben 1600 fő volt, 2020-ban pedig várhatóan ismét meghaladja a 17 ezer főt, ahogy az tavaly is történt.

A kockázatkezelési eszköztár III. pillérét az országos talajgenerátoros jégkármérséklés jelenti, a rendszer 2018 májusában kezdte meg működését. Míg az utolsó védekezés nélkül töltött évben közel 73 ezer hektárra jelentettek kárt a termelők, addig a 2018-2020. időszakban ez a szám ennek csupán a 42%-át tette ki. Összességében, a jelenleg működő három pillérrel már jelenleg is az EU-ban a legjobbak között van az agrárkormányzat által kiépített mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. Sikerének kulcsa a rendszer működtetésében résztvevők együttműködésén alapuló folyamatos fejlesztés.

Ezért is fontos hír, hogy a meglévő kockázatkezelési eszközök fejlesztésén túl jövőre ismét nagyot lépünk előre, 2021-től új mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer kerül bevezetésre. A termelői hozzájárulásból és vidékfejlesztési támogatásból összeálló kölcsönös kockázatkezelési alapból finanszírozott rendszer a korábbiakon túl az állattenyésztési ágazat, valamint a piaci és állat- és növényegészségügyi kockázatok kezelését is lehetővé teszi majd – tartalmazza az ismertetés, felidézve: az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete, ezáltal a károkozás is kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül lennének. További információk: http://www.nak.hu/szolgaltatasok/jeger