A Tiszántúlon jelentkező jelentős csapadék hiány nagyon kedvezőtlen a mezőgazdaság számára. Az őszi kalászosok keléséhez, fejlődéséhez nagy szükség lenne arra, hogy jól átázzanak a talajok és feltöltődjenek vízzel. A tél csapadékának alakulása, elsősorban a havassága, igen fontos a mezőgazdaság számára, de nagy jelentősége van az idegenforgalomban, a közlekedésben és a vadgazdálkodásban is. A hótakaró vastagsága, tartóssága a tél időjárásának egyik fő meghatározó tényezője. Mennyiségének és előfordulásának a becslése azonban az egyik legnehezebb feladat az időjárás előrejelzésében.
December meteorológia szempontból az első téli hónapunk. A télies jelleg azonban elsősorban a rövid nappalokban, sok felhőzetben, gyakori ködben nyilvánul meg leginkább. A három téli hónapunk közül a december tekinthető a legenyhébbnek. Az esetek csupán 19 százalékában fordul elő, hogy ez a hónap év leghidegebb időszaka. (45 %-os valószínűséggel január, 29 %-os február, míg 7%-os valószínűség mellett november hónapunk a leghidegebb.)
Az eddigi legmelegebb decemberi nap 1989 december 16-án köszöntött ránk, ekkor az ország számos pontján, a maximum hőmérsékletek a kora délutáni órákra elérték a 16 °C-ot.
Míg a leghidegebb napban 2001 december 25-én volt részünk, amikor is a hajnali órákban csaknem –20°C-ig süllyedt a hőmérők higanyszála és napközben sem emelkedett -10 °C fölé.
December hónap folyamán jóllehet, intenzíven csökken a hőmérséklet, ebben a csökkenő tendenciában azonban két határozott felmelegedési periódus jelenik meg. December 19-én kicsúcsosodó melegedési periódus eredményeként a hőmérséklet újra eléri a hónap eleji értéket. A karácsony tájékán bekövetkező enyhébb időszak (dec.25-30) azonban már kisebb mértékű hőmérséklet növekedést eredményez.
A hónap során tovább csökken a nappal hossza, növekszik ellenben a borultság és a ködhajlam. A hónap átlaghőmérséklete csaknem 5 °C-kal alacsonyabb a novemberi értéknél. Az időjárás hasonlóan változékony és csapadékos, mint a novemberi, annyi eltéréssel, hogy gyakoribb a havazás és a havas eső előfordulása. A gyakori frontátvonulások ebben a hónapban is több napos országos csapadékhullást eredményeznek.
Az Észak-atlanti térség felől gyakran érkeznek enyhébb nedvesebb légtömegek, melyek kiterjedt felhőrendszeréből több napos csapadékhullásokra (eső, hó egyaránt lehetséges) számíthatunk. Emellett a mediterrán térség áramlási mezejéből is északabbi pályára kerülhet egy-egy ciklon, aminek eredményeképpen bőséges csapadékhullás jön létre Kárpát-medencében.
A napi átlaghőmérséklet a hónap eleji +1 °C-ról -1 °C-ra csökken. A csökkenés mellet megfigyelhető jelentősebb mértékű ingadozások, az előforduló melegedési és lehűlési periódusok, az említett ciklonok átvonulásának köszönhető. Ezek előoldalukon DNY-felől melegebb, hátoldalán ÉNY-felől hidegebb levegőt szállítanak a Kárpát-medence térségébe.
A sokéves átlag alapján hőmérséklet visszaesés szokott bekövetkezni december 3-6, 10-15, 19-24, 30-31 között. Jelentősebb mértékű felmelegedés jellemző december 15-19 illetve 25-29 között.
A napi maximum hőmérsékletek a hónap elején általában 4 °C körül fordulnak elő, míg a hónap végén általában 2 °C alatti értékek jellemzőek. A hónap során átlagosan 2 olyan napra számíthatunk, amikor 10 °C fölé emelkedik a hőmérő higanyszála. Egyes években, mint például 1985-ben a hónap folyamán 9 nap mértek 10 °C fölötti hőmérsékleti értékeket.
A minimum hőmérsékletek -2 és -4 fok között alakulnak. A hónap során átlagosan 4 zord napra (Tmin<-10 °C) lehet számítani). 2001 decemberében 13 nap süllyedt -10 °C alá a hőmérséklet a hajnali órákban, míg 1964-ben, 1965-ben, 1971-ben, 1974-ben, 1975-ben, 1982-ben, 1990-ben, 1993-ban, 1997-ben egyetlen zord nap sem volt a hónap során.
Az eddigi legalacsonyabb napi átlaghőmérsékletet, -14 °C-ot, 1973 december 03-án mérték, míg a legmagasabb átlaghőmérsékletű napban 1989 december 20-án volt részünk, ekkor a napi átlaghőmérséklet 13,3 °C volt.
Az eddig előfordult legmelegebb illetve leghidegebb december havi átlaghőmérséklet között 9,5 °C-os különbség volt. 2001-ben –5,8 °C volt a hónap átlaghőmérséklete, ami 5,4 fokkal maradt el a sokéves átlagtól. 1997-ben a december hónap átlaghőmérséklete 3,7 °C volt ami 4,1 °C-kal haladta meg a sokéves átlagértéket.
A talaj vízkészletében attól függően tapasztalhatunk növekedést, hogy beáll-e a talajfagy vagy sem. A létrejött talajfagy ugyanis akadályozza a mélyebb rétegek felé történő szivárgást, így a talaj felszíne csaknem állandóan nedves a hónap során. Tovább csökken a párolgás mértéke a csapadék mennyisége azonban kis mértékben csökken az előző hónaphoz képest.
A nappalok rövidülése tovább folytatódik a hónap folyamán. A hónap eleji 9 órás nappal hosszúság a hónap végére 8,5 órára csökken.
A napsütés havi mennyisége a síkvidéki területeken az előző hónapra jellemző értéknek csaknem a kétharmadára, 45-50 órára csökken. A napsütéses órák napi összege nem sokat változik a hónap során 1-2,5 óra közötti értékek jellemzők. 2-2,5 órás napfénytartamokra számíthatunk szárazabb, illetve 1 órás napsütésre kevésbé száraz időszakokban.
A hónap folyamán legkevesebb napsütésre a sokéves átlagok alapján 5-én, 9-én, 16-17 illetve 29-30 között számíthatunk. Ekkor a napi napfénytartam értéke általában 1 óra körüli.
A felhőzet előfordulási gyakorisága átlagosan 65-75%-os. A csapadék mennyisége az Alföldi területeken általában 40-45 mm között alakul. A hegyvidéki illetve a DNy-Dunántúli területeken a havi csapadék összegek átlaga eléri a 60-70 mm-t is.
Szárazabb decemberben, mint 1972-ben előfordult, hogy csupán 1 mm csapadék hullott, míg nedvesebb időjárásnál, mint például 1906 decemberében, akár 130 mm-nyi csapadék is hullhat.
December hónapban általában kialakul az első hótakaró hazánk síkvidéki területein is. Ez a hótakaró azonban nem tartós, általában néhány nap, (maximálisan 8-10 nap) alatt elolvad. A vastagsága is 7-8 cm körüli.
Az utóbbi 80 év során, csupán négyszer fordult elő, hogy a hónap folyamán nem esett hó. 1934-ben, 1972-ben és 1997-ben és 2000-ben.
Decemberben a gyakori ciklontevékenység eredményeképpen előfordulhatnak jelentős csapadékot (20 mm fölötti) adó záporok, mint 1976 december 7-én, amikor 24 mm-nyi csapadék hullott a Tiszántúl számos pontján.
Az Alföld nagy részén, a hónap során már nem számíthatunk zivatarra. Az alacsonyabb hőmérséklet mellett már nincs olyan nagymértékű légköri labilitás, ami mellett kialakulhatna zivatar.
Átlagosan 10 csapadékos nap fordul elő decemberben. De, 1981-ben 21, míg 1972-ban nem volt csapadékos nap volt a hónap során.
Legnagyobb valószínűséggel 14-16, 25-26 között, illetve 30-án számíthatunk csapadékhullásra. December 3-án, 8-10 között valamint 23-án csekély, 30%-os valószínűség körüli illetve alatti a csapadék hullásának esélye.
Nagyobb mennyiségű csapadékra, ami lehet hó és eső egyaránt 12-én, 17-én illetve 26-án számíthatunk, ami rendszerint hó formájában hullik.
A havi párolgás kevesebb, mint a lehullott csapadék mennyisége. Síkvidéki területeken 8-12 mm-es a párolgás havi összege. A talaj átnedvesedése tehát folytatódik. A mélyebb rétegek feltöltődése attól függően megy végbe, hogy mikor és milyen mértékben áll be a talajfagy a felső talajrétegekben.
Három alkalommal számíthatunk mezőgazdasági szempontból jelentős, 5-20 mm közötti, vízkészletet növelő csapadékra a hónap során. 1981-ben 8, míg 1971-ben, 1972-ben, 1983-ban, és 2001-ben nem volt jelentősebb (5 mm fölötti) mennyiségű csapadék december hónap folyamán.
Átlagosan maximálisan 8 napig tartó csapadékmentes periódusra számíthatunk a hónap folyamán, de 1972-ben 20, míg 1981-ben maximálisan 2 napig tartott a száraz periódus, azaz minden harmadik napon hullott valamennyi csapadék.
A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán kisebb ingadozásokkal ugyan, de további emelkedést mutat. Minek eredményeképpen a ködhajlam is fokozódik. Hajnali órákban a gyakori köd mellett a dér és zúzmara képződés is mindennapos jelenségnek számít a hónap folyamán. A relatív nedvességtartalom átlagos értéke síkvidéki területeken 85-90% közötti. A hónap folyamán legnagyobb relatív nedvességi értékekre 3-5, 11-12, 15-16, 18-19, 25-26 között illetve 30-án között számíthatunk. Különösen az anticiklonális napokon gyakori a reggeli köd megjelenése, amikor igen gyenge a légmozgás és a kora délutáni órákban a néhány órás napsütés hatására némi vízgőz párolog el a talaj felszínéről.
A mélyebben fekvő területeken, szélcsendes időjárási helyzetekben, a késő esti óráktól a kora reggelig csaknem minden nap számíthatunk köd kialakulására.
A ködhajlam december 3-5 valamint 25-26 között tekinthető különösen jelentősnek.
Forrás: agroinform.com
