MENÜ

Bőven akad tennivaló a kiskérődző ágazatban

Agro Napló 2019.11.04.

A NAIK Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetében hetedik alkalommal került megrendezésre az a konferencia amelyet „A fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve” címen tartanak évről évre. Ezúttal a juh-és kecskeágazat helyzetéről és jövőbeni lehetőségeiről szólt a rendezvény.

 

A konferencia megnyitójában dr. Balla István stratégiai főigazgató-helyettes (NAIK) elmondta, hogy a szakmai nap egyben megemlékezéssel egybekötött, hiszen az intézet egykori főigazgatójára Fésüs László professzorra is emlékezünk.

Beszédében dr. Balla István úgy fogalmazott, hogy a három nagy állattenyésztési ágazathoz képest a kiskérődző ágazat még kedvezőtlenebb helyzetben van. Alacsony termelékenység, munkaerőhiány, elavult infrastruktúra valamint a szakértelem hiánya jellemző az ágazatra. Az 1,2 milliós hazai anyajuhállományunk elöregedett. A hazai kecskeállomány pedig 80 ezres létszámot tesz ki. Juhhúsfogyasztásunk rendkívül alacsony mindösszesen 0,2 kg fő/év. Kedvező tendencia viszont, hogy az élőjuh és a juhús exportja az elmúlt években növekedett – tette hozzá a főigazgató-helyettes

A konferencián dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár ismertette az ágazatot érintő uniós és nemzeti támogatási lehetőségeket és felvázolta a közelgő új ciklusban várható kilátásokat, kormányzati eszközöket.

Az államtitkár összegzésében elmondta, hogy az elkülönített mintegy 5,7 milliárd forintból 2,5 milliárd forintot már ki is fizettek a juh-és kecsketartók beruházásainak támogatására, telepkorszerűsítésekre és trágyatárolók építésére. Arról is tájékoztatást adott, hogy a 75 ezer forintos hektáronkénti területalapú támogatás mellett anyajuhonként 8900 forint kifizetésre is számíthatnak a juhtartók. Hozzátette, hogy ez nagyságrendileg hétezer gazdálkodó számára nyújt segítséget.

A minőségi tenyésztői munka érdekében fontosnak számító tenyészkos és tenyészbak beállítás támogatását is kiemelte, amellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy 450 millió forintos keretből a 2019. áprilisi kérelmek után eddig 266,4 millió forintot már kifizettek. Hozzáfűzte, szerencsés helyzet, hogy ez a támogatási forma már a húsmarha ágazatban is elérhetővé vált. Az új ciklussal kapcsolatban arról számolt be, hogy az európai mezőgazdasági szereplők arányaiban jóval kevesebb pénzforrásokra és magasabb elvárásokra számíthatnak. Az új ciklusban további nehézséget jelenthet, hogy az uniós források szabályszerű felhasználása mellett a tagországoknak meghatározott céleredményeket kell felmutatni. Nagy szükség van tehát a szakma és kormányzat eszközrendszerének összehangolására a továbbiakban is, hiszen ebben az esetben lehet csak eredményes az ágazat - hangzott el