A szervezet tájékoztatásában felidézi: az MME 1979-ben indította el "Év madara" programját, aminek az a célkitűzése, hogy bemutassa a természetvédelmi problémákkal érintett fajokat vagy madárcsoportokat a lehető legszélesebb társadalmi körben. A több mint négy évtizede indult akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a cigánycsuk nyerte.

A szóban forgó madár a mezei verébnél kicsit kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. A tojón a hímek fekete színét barna helyettesíti, a begy és a mell halvány rózsaszínes, a nyak fehér foltja elmosódott, a farkcsík világos rozsdássárga. A fiatalok foltozott alsótestű tojóhoz hasonlítanak. A farok minden korosztálynál egyöntetűen sötét feketésbarna.

A faj képviselőivel leggyakrabban magas kóró és bokor csúcsán, kerítésoszlop tetején üldögélve lehet találkozni, ezért korábbi neve, a cigány-csaláncsúcs is erre a viselkedésére utalt. A hímek itt hallatják rövid, csicsergő éneküket, illetve innen hallható jellegzetes csuk-csuk jelző- és riasztóhangjuk, ami a jelenlegi magyar nevükben is megjelenik.

A közlemúltig egy fajnak tekintett cigánycsuk (Saxicola torguatus) hatalmas elterjedési területe, Európára, Ázsia és Afrika nagy részére kiterjedt. Populációjának mintegy 20 százalékát tették ki az Európában fészkelő párok.

Azonban az ezredfordulót követően - az IOC World Bird List - a fajt több fajra választotta szét. (Ezeknek még nincs magyar neve, illetve a nálunk fészkelő fajé egyelőre maradt cigánycsuk. Ez a madár apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg. Élőhelye a sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros terület, aminek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik.

A cigánycsuk rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás dandárja szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek. Állományát elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédő-szerek okozta rovartáplálék-hiány veszélyeztetheti – tartalmazza az ismertetés.