MENÜ

A termelőknek és a fogyasztóknak is csalódás az idei gyümölcsszezon

2020.07.02.

A fagy és a sok csapadék jelentős károkat okozott a hazai gyümölcstermésben – derült ki Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökének az OTP Agrár számára adott interjújából.

 

Nagyon speciális az idei gyümölcsszezon. A szamóca (a köznyelvben eper) ára nem csökkent a szokásos módon, és általában is magasak az árak. Ennek mi az oka?

A márciusi-április fagyok miatt több gyümölcsfajnál is gyenge termésre lehetett számítani. A szamócánál viszont összességében jó termést vártunk még a szezon elején is, hiszen a magyarországi szamócaterület körülbelül fele takarás alatt van, így a fagyok ellen védettebb, és a terület döntő hányada öntözött is. Az április végén, május elején kifutott fóliásszamóca-szezon jól is sikerült, márciusban sok volt a napfény, ezért körülbelül egy héttel hamarabb kezdődött a fóliás szezon, minden rendben ment, jó minőséggel, normális árakkal. Aztán április végén azt láttuk, hogy a szabadföldi gyümölcs kisebb fagykárokat szenvedett a márciusi-áprilisi fagyokban, de ez nem jelentett drasztikus károkat, egyébként pedig az a tapasztalat, hogy a szamócánál így is, úgy is kiesik valamennyi termés. A szabadföldi szezon csúszott egy hetet, ami még jó is, mert szépen szétvált a fóliás és a szabadföldi termés. Mint minden évben, idén is arra számítottunk, hogy május közepe táján, mikor a szabadföldi szedés már nagyobb mennyiségekkel indul, akkor jelentősen mérséklődnek majd az árak. Idén viszont nem ez történt, aminek az az oka, hogy mérsékeltebb maradt a kínálat a vártnál.

Miért nem jelentek meg a várt nagyobb mennyiségek a piacon?

Részben azért, mert amikor már éppen dübörögni kellett volna a szabadföldi szamócaszezonnak, május 13-án – főleg a Dunától keletre – -2, -4 fokos fagyok jöttek, és az bizony nagyon érzékeny károkat okozott a szabadföldi termésben. Aki nem tudta takarni például fátyolfóliával, az nagyon súlyos fagykárokat szenvedett. Ennek az időjárásnak az extrémitását érzékelteti, hogy a május 13-ai fagynál későbbi időpontban erős fagy talán az elmúlt 50-100 évben sem volt az országban. Ezek után május 22–23-án is volt -0,5, -1 fok egy-két órára, de az már nagy kárt nem okozott. A megmaradt termést pedig június első felében, tehát a szezon utolsó két hetében jelentős részben elvitte a rengeteg csapadék.

 

Apáti Ferenc

 

Ilyenkor javában tart a cseresznyeszezon, idén viszont ennek csak kevés nyomát láttuk. Itt is a fagy pusztított?

A tavaszi fagyok után úgy nézett ki, hogy megsemmisült a cseresznyetermés kétharmada-háromnegyede. Különösen a korai fajtáknál volt nagy a hideg pusztítása. Ami viszont a korai fajtákból megmaradt, annak a háromnegyed részét elvitte a sok csapadék. Pont a koraiak a legérzékenyebbek a sok esőre, mert puha húsúak, hamar felhígulnak, gyorsan repednek. Vagyis minden összejött ahhoz, hogy június közepéig a cseresznyeszüret gyakorlatilag a nullához közelítsen. Ráadásul a június közepe és vége között érő a középérésű fajtáknál is egyre nagyobb a repedés miatti kár. Itt valamivel jobb volt a helyzet a fagykár után, egy kicsit több termés maradt a fagyok után is. A fő fajták, mint például a Germersdorfi kevésbé hajlamos a repedésre, de ennyi csapadéktól, mint az elmúlt hetekben volt, már itt is megfigyelhetőek repedések. Sőt, a késői, július első dekádjában érő fajtáknál is látszanak repedésből adódó károk. Összességében a termés kétharmadát-háromnegyedét elvitte a fagy, a maradék termésnek pedig a felét-háromnegyedét a csapadék. Ebben a helyzetben, ha egyáltalán megjelenik termés a piacon, annak magas az ára. Ez a fogyasztói oldala a jelenlegi helyzetnek, a feldolgozóknak értékesített cseresznyénél viszont hiába alacsony a mennyiség, a termelők eladási kényszerben vannak, mert a megázott gyümölcsöt nem tudják egy-két napig se tárolni, így itt bár magasak, nem mentek fel rekordszintre az árak.

Igaz ez a meggyre is?

Annyiban, hogy ígéretes volt a virágzás, ami akár rekordtermést is lehetővé tett volna, a tavaszi sok fagyos éjszaka azonban jóval a 70 ezer tonnás átlagtermés alá apasztotta az idei hozamot, és úgy tűnik, hogy a tavalyihoz hasonló, vagy annál kisebb mennyiséget, 45-55 ezer tonnát szüretelhetünk az idén, ami azt jelenti, hogy ez már sorban a harmadik rossz év. Tavaly szintén gyenge volt a hozam, 2018-ban pedig a bőséges 83 ezer tonna meggytermés nagyon alacsony árakkal járt.

Idén ezek szerint legalább az árral elégedettek lehetnek a meggytermesztők?

A virágzás az átlagosnál körülbelül egy héttel korábban kezdődött, az áprilisi hidegek és fagyok miatt azonban mintegy 4-5 nap csúszással érik a meggy. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a rengeteg csapadék sokat rontott a meggy minőségén. Különösen igaz ez az Érdi bőtermőre, amely a Magyarországon termelt fajták között nagyon jelentős, az összes termés közel harmadát adja. Idén az esős időben megrepedtek a szemek, ezért a konzervgyárak nem veszik át a károsodott gyümölcsöt. Kármentésként a légyártók jöhetnek szóba, számukra viszont ez a fajta – ráadásul vizesen – nem a legjobb alapanyag, ezért csak kilónként 50 forintért veszi át a termést. Ez nagy érvágás a termelőknek, hiszen a repedés nélküli meggyért 200-250 forintot is fizet a feldolgozóipar. Minőségi probléma nélkül viszont igaz, hogy az átlagosnál magasabb árat lehet kapni a meggyért, hiszen elmondhatjuk, hogy évi 65 – 70 ezer tonna magyar meggynek stabil piaca van.

Látszik-e már valami az almatermésből?

Az alma és a szilva esetében fél termést várunk. Az alma egy jó évben 800 ezer tonnát terem, idén jó esetben 400 ezer tonna lesz. Ennél a gyümölcsnél a csapadék okozta kár ott látszik, hogy a május elején, és aztán a május végén–június elején tetőzött esők miatt a varasodás-fertőzés nagyobb az átlagosnál. Sokan úgy gondolták az április fagyoknál, hogy kész, vége van, nincs miért permetezni. Sokaknál, akik elkövették ezt a hibát, kezd látszani, hogy termés mégis lenne, de a varasodás okoz jelentős károkat. Sajnos van esélye, hogy a szüret előtt 2-3 héttel lesz még egy nagyobb gyümölcshullás, így ez a 400 ezer tonna valóban csak a legjobb esetben lehet meg. Az érés egyébként néhány napos csúszásban van a hűvös április–május miatt, de ha jön egy meleghullám, akkor egy hónap alatt utol tudja magát érni a termés. Ha fajtánként nézzük, legtöbb helyen a Gála és a Golden egész jó termést hoz, a többi fajta viszont elég gyenge. A korai virágzás okán nagy fagykárokat szenvedtek el a Jonagoldok, csakúgy, mint a Grand delicious fajtakör.

A többi jelentősebb gyümölcsfajnál mit lehet előrevetíteni?

Körtéből szintén gyenge termést kapunk: egy jó évben 35–40 ezer tonna is megterem, idén viszont csak fél termés várható. Az almához hasonlóan jelentős mennyiségű termés lehullott, és várhatóan le is hullik még érés előtt. Az átlagosan évi 65–70 ezer tonnás szilvatermésnek szintén csak a fele várható. A kajszi a cseresznyéhez hasonlóan borzasztóan gyenge lesz idén. A fagyok után körülbelül egynegyedes termést vártunk, vagyis 10 ezer tonna körüli mennyiséget. Már elindult a szezon, de a korai fajták annyira gyengén teremtek, hogy szinte észre sem lehet venni. A később érő fajtáknál úgy tűnik, a negyed termés igaz lesz, és most úgy néz ki, a csapadék nem okozott akkora kárt, mint a cseresznyénél. Az őszibarack körülbelül a kajszihoz hasonló, de itt annyiban jobb a helyzet, hogy arányaiban kicsit több, az átlagtermés 30-40 százaléka várható.

 

Forrás: otpagrar.hu