MENÜ

A NAK és HEPA együttműködési megállapodása az agrárexport növeléséért

2022.04.19.

Egy újabb lépéssel tart előrébb a hazai agrárvállalkozások exporttörekvéseinek támogatása miután a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs, valamint Szabó Kristóf, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója együttműködési megállapodást írt alá a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar exportorientált értékesítésének fellendítése érdekében április elején Budapesten.

 

A Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – NAK) feladata a hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése, a magyar élelmiszerek versenyképességének támogatása, továbbá a szaktanácsadás, illetve gyors, pontos és megbízható információk eljuttatása a gazdálkodókhoz, ami az együttműködési megállapodás aláírását követően a HEPA szolgáltatásaival is kiegészül. Így még erősebb támogatást tud nyújtani az agrárágazatban és az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozásoknak.

A több éves jó szakmai kapcsolatnak köszönhetően 2021-ben érlelődött meg az együttműködési megállapodás alapjainak lefektetése, amit egy több szakaszból álló egyeztetést követően kötöttek meg. „Ez azért is kiemelten fontos, hiszen a két szervezet szakmai célkitűzései között jelentős az átfedés. Hiszen a HEPA részéről mi is a magyar vállalkozók gazdasági eredményeinek fejlődését támogatjuk az exportfejlesztésen keresztül, elősegítjük a szakemberek képzését, fejlesztést, fontosnak tartjuk a szakmailag releváns információk megosztását és a szervezetek közti együttműködést. Emellett szervezetünk szintén nagy hangsúlyt fektet az agráriummal és az élelmiszeriparral kapcsolatos kérdésekre is, mivel a szóban forgó terület exportsikereiben minden eddiginél nagyobb előrelépést jelent majd a NAK és HEPA közötti együttműködés.” – mondta Szabó Kristóf a HEPA rendezvénytermében megtartott eseményen

Hozzáfűzte: a magyar exportfejlesztés sikeres időszakon van túl, amit az is mutat, hogy tavaly Magyarország exportárbevétele 119 milliárd euró volt. Ez mintegy 15 százalékkal haladta meg a korábbi időszak forgalmát. A soron következő feladat pedig a külkereskedelmi fizetési mérleg egyensúlyba állítása lesz, amiben az agrárgazdaság sokat tud segíteni, mert a hozzáadott érték itthon keletkezik.

„Abban vagyunk érdekeltek, hogy lehetőleg közeli piacokon növeljük meglévő részesedésünket, a külpiacok keresleti elemzése alapján réspiacokhoz jussunk, valamint külpiaci igényekre alapozottan növelni tudjuk termékeink feldolgozottsági fokát és hozzáadott értékét. A NAK és a HEPA együttműködése elősegíti, hogy a hagyományos exportpiacokon tapasztalt változásokról, illetve az új – a hazai vállalkozások lehetőségeit figyelembe vevő – piacokról értesülhetnek tagjaink, valamint hogy az ajánlatkérőket, vevőket megbízhatóság, fizetőképesség tekintetében ellenőrizni lehessen. Mindemellett együttműködésünk révén olyan többéves, célzott, koncentrált promóciós programok valósulhatnak meg, amelyek keretei között – elsősorban B2B találkozók szervezésével – népszerűsíthetjük a magyar élelmiszereket.” – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

A NAK elnöke elmondta még, hogy hazánk a Föld országainak azon – 10 százaléknál kisebb – csoportjába tartozik, amelyek képesek önmagukat élelmiszerrel ellátni, és még exportálni is tudnak. Közölte még azt is: az ágazati kivitel tavaly a nemzetgazdasági export 9 százalékát tette ki, az agárimport pedig az összes behozatal 6 százalékát adta. A kivitel értéke 10,7, az agrárimporté pedig 7,1 milliárd euró volt. Így az ágazati aktívum 3,6 euró forint volt a múlt évben.

 

nak-hepa-agrarexport

 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától kapott további információk szerint az exportált áruk bontásában az látszik, hogy a legnagyobb értékű kiszállítások a mezőgazdasági termékekre, és a másodlagos feldolgozású élelmiszerekre, valamint az ide számolt nem élelmiszer céllal feldolgozott termékekre vonatkoznak, ezeket pedig az elsődleges feldolgozású élelmiszerek követik. A teljes agrárkivitel 5 százalék feletti részesedésű termékcsoportjai csökkenő sorrendben a következők: gabonafélék (15%), állati takarmányok (11%), húsfélék (10%), ital-szesz-ecet (8%), növényi és állati zsír-olaj (8%), egyéb ehető készítmények (8%), olajos mag–takarmány (5%), gyümölcs- és zöldségkészítmény (5%) és tejtermék-tojás-méz  (5%).

A magasabb hozzáadott értékű, másodlagos feldolgozottságú termékek aránya folyamatosan növekszik, azonban az export volumenében és értékében, valamint különösen a külkereskedelmi aktívumban való részesedésben a közvetlen fogyasztásra szánt élelmiszerek mellett egyre nagyobb szerepet kap két termék, az etanol és a takarmány kivitele.

A külkereskedelmi egyenleg szerkezetében 2021-re az elsődlegesen feldolgozott élelmiszerek első alkalommal kerültek a legnagyobb arányú pozícióba 49 százalékos részesedéssel, amit a mezőgazdasági alapanyagok 40 százalékos és a másodlagos feldolgozottsági fokú termékek 11 százalékos aránya követett (AKI számítás). Ez utóbbi arány az elmúlt 6-7 évben kisebb ingadozásokkal, de folyamatosan csökken, ami az egyértelműen növekvő nagyobb hozzáadott értékű feldolgozott élelmiszer-import következménye – jegyzi meg a NAK összegzése.

Az export-célországok megoszlása közül az első öt 2021-ben: Németország (az összexport 15 százaléka), Románia (az összexport 14 százaléka), Olaszország (az összexport 13 százaléka), Ausztria az összexport 9 százaléka) Lengyelország (az összexport 5 százaléka). Az első öt legnagyobb részesedéssel bíró ország együttes aránya a teljes magyar agrárexportból 56 százalék volt.

Az importban a következő országok szerezték meg tavaly az első öt helyet: Németország (az összimport 18 százaléka), Lengyelország (az összimport 13 százaléka), Szlovákia (az összimport 9 százaléka) Hollandia (az összimport 8 százaléka), Ausztria (az összimport 8 százaléka), ezen országok együttes részesedése a teljes magyar agrárimportból 56 százalék volt 2021-ben.