Az ügy előzménye, hogy egy francia mezőgazdasági szakszervezet több másik szövetséggel együtt eljárást kezdeményezett a francia államtanácsnál egy francia szabályozás tárgyában, amely felmentést ad a mutagenezis útján nyert szervezetek esetében az EU  géntechnológiával módosított szervezetekről szóló irányelve által előírt kötelezettségek alól. 
    A mezőgazdasági kisvállalkozók érdekeit védő szakszervezet nyolc másik szervezettel közös keresetében arra hivatkozott, hogy a mutagenezis technikái az idők során változtak, így álláspontjuk szerint bizonyos gyomirtó szernek ellenálló vetőmagfajták alkalmazásával fennáll a kockázata annak, hogy a környezet, valamint az emberi és állati egészség jelentősen károsodik, hasonlóképpen, mint a transzgenezis esetében.
    A mutagenezis a transzgenezistől eltérően olyan technikák összessége, amely valamely élő faj genomjának (teljes örökítő információjának) megváltoztatását teszi lehetővé, idegen DNS beültetése nélkül. A mutagenezis technikái tették lehetővé például a bizonyos szelektív gyomirtó szereknek ellenálló vetőmagfajták kifejlesztését.
    A luxembourgi központú uniós törvényszék ítéletében aláhúzta, a mutagenezis révén előállított szervezetek GMO-knak minősülnek, ha a mutagenezis technikái, illetve módszerei módosítják valamely szervezet genetikai anyagát, amely a természetben nem fordul elő.
    A bíróság azonban megállapította azt is, hogy a GMO-irányelv nem alkalmazandó olyan technikák során nyert szervezetekre, amelyeket hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott. 
    A bíróság ezzel kapcsolatban rámutatott: a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az ilyen szervezeteket az uniós jog tiszteletben tartása mellett a GMO-irányelvben meghatározott vagy más kötelezettségeknek vessék alá. A tagállamok tehát ezen a területen az uniós jog és különösen az áruk szabad mozgására vonatkozó szabályok tiszteletben tartása mellett jogszabályokat fogadhatnak el.
    A bíróság kimondta, hogy a mutagenezis új technikái útján nyert szervezetek kizárása a GMO-irányelv hatálya alól  veszélyeztetné az irányelvnek a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások elkerülésére irányuló célját. Egyben sértené az elővigyázatosság elvét, amelyet az irányelv szintén meg kíván valósítani. Ebből következik, hogy a GMO-irányelvet a mutagenezis azon technikái útján nyert szervezetekre is alkalmazni kell, amelyek az irányelv elfogadása óta jelentek meg.
    A Magyar Természetvédők Szövetsége az MTI-hez eljuttatott közleményében méltatta, hogy a döntés megvédi az uniós élelmiszerbiztonsági és nyomonkövethetőségi előírásokat. A természetvédők szerint az uniós bíróság döntése egyértelművé tette, hogy ezekre az új technikákra is vonatkozik a génmódosított mezőgazdaságnak a magyar Alaptörvényben rögzített tiltása.

Forrrás: MTI