Hozzáfűzte: az élelmiszerekkel szemben egyre növekvő fogyasztói elvárások, az éghajlatváltozás, a szigorodó környezetvédelmi elvárások, valamint a munkaerőhiány közepette különösen fontos a hatékonyság növelése. Az Agrárminisztérium (AM) honlapján közzétett tájékoztatás szerint a magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010-2018 között kiemelkedően fejlődött, vagyis: kétharmadával emelkedett. A növekedés uniós összehasonlításban is figyelemre méltó, Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb érték az EU-ban és jelentősen meghaladja az EU-15, az EU-13 és a V4 országok teljesítményét is – mutatott rá.
A miniszter azt mondta: a célkitűzés, hogy az EU-13 tagállamok között továbbra is megőrizze előkelő helyét az ország a mezőgazdasági termelés növekedésében, és tovább erősítsék a V4 országok együttműködését. Épp ilyen fontosnak nevezte a helytállást a Kína és 16 közép-kelet-európai állam közötti kapcsolat elmélyítésére létrehozott 16+1 együttműködésben.
Kitért arra is, hogy a magyar gazdálkodók 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre 2018-ban, változatlan áron 11 százalékkal többet, mint 2017-ben. A beruházások volumene 2010-2018 között összességében 43 százalékkal nőtt. A beruházások növekedési üteme 2019 első félévében tovább élénkült, a bővülés éves bázison, változatlan áron számolva 17,1 százalékos volt - ismertette.
Az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez 2020-ig 300 milliárd forintot biztosít a kormány. Az élelmiszeripari beruházások volumene a 2016-os kimagasló növekedést követően 2017-ben és 2018-ban is tovább emelkedett. Az élelmiszeripari vállalkozások tavaly 237,2 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron 7,3 százalékkal többet, mint 2017-ben. Az élelmiszeripari beruházások volumene 2010-2018 között több mint a duplájára emelkedett. Az ágazat beruházásainak lendülete 2019 első félévében is megmaradt, a fejlesztések volumene 7,8 százalékkal növekedett - sorolta. Rámutatott: a beruházások hozzájárulnak a termelés automatizálásához és ennek köszönhetően a munkaerőhiány okozta problémák mérsékléséhez is.
Ahhoz, hogy Magyarország beérje az EU legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező tagországait, elengedhetetlen az agrárágazat tudás- és technológiaalapú modernizálása és az azt elősegítő beruházások folytatása, valamint szakképzés, kutatás és szaktanácsadás fejlesztése – húzta alá a miniszter.
Közölte: az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 8,3 százalék volt és az agrárgazdaság közel 2,9 milliárd euróval járult hozzá a nemzetgazdaság több mint 5,6 milliárd euró kereskedelmi többletéhez 2018-ban. Az agrárexport minden idők második legmagasabb értékét érte el 2018-ban. Az agrárkivitel 2019 első félévi egyenlege 20 százalékos bővülést mutatott az egy évvel korább mérleghez képest – olvasható az összegzésben.
