MENÜ

A digitális gazdálkodásé a jövő

Heteken belül megszülethet az a kormányrendelet, amely biztosítja a Digitális agrárstratégia helyét a Digitális jólét programban, amelyet a Miniszterelnökség mintegy húsz ponttal bővít ki – írja a Magyar Idők. A pontok között szerepel a mezőgazdaságban dolgozók digitális kompetenciájának fejlesztése, valamint az agráriumban keletkező adatokkal való gazdálkodás koncepciója.

– A mezőgazdaságra is jellemző, hogy a jövőben növekszik a szakadék azok között, akik élnek a digitalizáció adta lehetőségekkel, és azok között, akik nem – hívta fel a figyelmet a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a III. Prega szakkonferencián. Feldman Zsolt szerint a gazdáknak pontos és gyorsan elérhető információkkal kell rendelkezniük a piacról, és a saját munkájuk eredményéről a hatékonyabb gazdálkodáshoz. Emellett a magyar termelők maguk is hatalmas adatvagyonnal rendelkeznek, amit azonban a többség nem megfelelően használ fel. A digitális megoldások jelenleg jellemzően csak a termelésben vannak jelen, az egyes rendszerek összekapcsolása még előttünk áll – mondta.

A fenti feladatok megoldására is választ adhat az a lépés, amelyről Varga Péter szólt az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) képviseleté­ben. – Sikerült elérni, hogy az agrárium is bekerüljön a Digitális jólét programba, így a területnek lesz gazdája a Miniszterelnökségen – jelentette be a munkacsoport-vezető szakértő. A Magyar Idők kérdésére hozzátette: várhatóan pár héten belül megszületik az a kormányrendelet, amely ezt biztosítja. A lépéssel anyagi támogatás is jár, de Varga Péter hangsúlyozta, hogy nem ez az alapvető célja a szövetségnek, sokkal inkább egy innovációalapú gazdaság kiépítése. Az előzetes számítások szerint az oktatásra, a szaktanácsadásra és a digitális adatgazdálkodás fejlesztésére fordítandó 15 milliárd forint mintegy 300 milliárd forint többletet eredményezhet évente az ágazatban.

A Digitális agrárstratégia a hazai mezőgazdaság viszonylagos nagy lemaradását hivatott behozni a nemzetközi versenyben. Az IVSZ három nagy területen fogalmazott meg javaslatokat. Ezek közül a legalapvetőbb a digitális kompetencia fejlesztése, aminek Varga Péter szerint meg kell előznie az oktatást. A harmadik szint a szaktanácsadás, amelyet ma a cégek csupán saját erőforrásaik felhasználásával nyújtanak az érdeklődőknek. Az állam birtokában számos termelési adat van, a gazdák pedig sok irányba szolgáltatnak adatot. Ezt a rendszert egyszerűsíteni kell, és a gazdák számára hasznossá tenni úgy, hogy az adatok a feldolgozás után visszajussanak hozzájuk. A harmadik fontos elemként Varga a fejlesztéspolitikát említette. Célja, hogy a hagyományalapú gazdálkodást az innovációalapú váltsa fel.

A magyar iparban már megkezdett digitális fejlesztéshez a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak is csatlakoznia kell, a precíziós eszközöket most még csak „szigetszerűen” használják. Győrffy Balázs, a NAK elnöke megjegyezte: hétmilliárd ember élelmiszer-szükségletét ma a Földön 1,6 milliárd hektár szántó- és ültetvényterületen termelik meg. A 2011–2050 közötti harmincszázalékos népességnövekedés mellett az élelmiszerek iránti kereslet hatvan százalékkal emelkedik, de a szántóterület nagysága csupán öt százalékkal gyarapítható. Szerinte a digitalizáció alkalmazása a mezőgazdaságban hatékony eszköz a termelés növelésére.

Okos gépek, szenzorok, drónok: a jövő már itt van

A precíziós gazdálkodás szakértője, Rajiv Khosla professzor elmondta: míg az Egyesült Államokban 2004-ben a farmerek öt százaléka használt precíziós eszközt, addig napjainkban 82 százalék, jórészt automatikus kormányzást. A GPS-es sorvezetővel felszerelt traktorok mellett drónok is szolgálják már a hatékonyság növelését. Az ültetvény felett repülő drónok a talaj szerkezetéről, a terméshozamról is gyűjtenek adatokat. Napelemmel működő szenzorok másfél méter mélységig képesek adatokat szerezni, például arról, mennyi víz van a termőföldrétegben. Khosla szerint hamarosan biológiailag lebomló, a talajban felszívódó anyagból készülnek a szenzorok.

John Stafford, az angliai Silsoe Kutatóintézet szakembere jelezte: a precíziós eszközök már a gaz elterjedtségét is képesek feltérképezni, vagy a kapálógép a nem egyenletesen vetett salátát is képes megtalálni szoftvere révén, azaz ott kapál, ahol kell. Az auto­matikus vezérlésnek, a kontrollált géphasználatnak köszönhetően pedig az energiafelhasználás ötven százalékkal csökken. Stafford utalt arra, hogy rengeteg adat keletkezik modern technikákkal a termelésben, ezt hatékonyan kell feldolgozni. Hozzátette: a „Big Data”, a világon naponta keletkezett adatmennyiség 2020-ra várhatóan eléri a negyven zettabytest, azaz a tízes számjegy mögé még huszonegy nullát kell majd odabiggyeszteni.

Mesterházi Péter Ákos címzetes egyetemi docens felhívta a figyelmet, hogy az ökológiai lábnyom, azaz hogy mennyi földre és vízre van szüksége az embernek önmaga fenntartásához, háromról négy hektárra nőtt az elmúlt években Európában. Bár a precíziós eszközök használata, az óriási adatmennyiség abba az irányba mutat, hogy mesterséges intelligencia foghatja össze a termelést, szerinte az ember nem hagyható ki a folyamatból.

A KITE Zrt. igazgatója közölte: a cég 1,2 milliárd forint GINOP-támogatást nyert el tavaly, ugyanannyi saját erőt tettek mellé, így idén már üzemeltetik a precíziós szaktanácsadási rendszert. Hadászi László szerint a precíziós gazdálkodás, azaz a korszerű agrotechnológiai, műszaki és informatikai megoldások egysége többletjövedelmet ad a gazdálkodóknak.