MENÜ

11 százalékos drágulás a termőföldpiacon

Agro Napló 2020.03.02.

Magyarországon a termőföld hektáronkénti átlagára 2019-ben elérte az 1,602 millió forintot, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint.

 

A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál 13 százalékkal az előző évhez képest. Ez az összeg a múlt évben 72 097 forintot tett ki hektáronként. A szántó területek árai szintén még magasabbak lettek, tavaly átlagosan 1,721 millió forintért lehetett venni egy hektárt, ami az előző évihez képest 10,93 százalékos emelkedést jelent. Az Agrotax a kereslet miatt a drágulás megállására a következő időszakban sem számít. Az összegzést Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője, precíziós mezőgazdasági szakmérnök és ingatlanvagyon-értékelő, valamint Kovács Norbert, közgazdász, elemző, egyetemi docens ismertette az újságírókkal február végén Budapesten. 

A termőföld-értékelés online programjának kifejlesztője és alkalmazója az Agrotax Kft. ötödik éve adja ki az éves országos termőföldpiaci körképet. A cég szakemberei kiemelték: tavaly sem tört meg a majd 30 éve tartó áremelkedési trend, ugyanakkor az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a drágulás mértéke, mint a drágábban beárazott területeken.

A tavaly értékesített termőföldek között a korábbi évekhez képest a piaci átlagárhoz viszonyítva több szélsőségesen alacsony illetve túlzóan magas áron megkötött ügyletre figyeltek fel az Agrotax szakértői. A szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálataikból kiderült, hogy olyan földértékesítésnél alakulhat ki extrém ár, ahol a jövőben nem mezőgazdasági művelést terveznek – ez spekulációs célt jelez – vagy az ár nemcsak a termőföldre, hanem a rajta lévő építményre is vonatkozik. Mindenesetre a szélsőséges árazásoktól megtisztították az adatbázist, és így az elemzés több mint 56 ezernyi szántó, gyep, erdő, gyümölcsös és szőlőművelésű földterület tavaly kifüggesztett adás-vételi szerződésén alapult.

Magyarországon a múlt évben a földek hektáronkénti átlagára elérte az 1,602 millió forintot, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest, ám 1 millió forint alatt az ország egyetlen részén sem cserélt gazdát a föld. A legtöbbet a Dél-Alföldön 1,911 millió forintot kellett adni hektáronként, míg a legkevesebbet Észak-Magyarországon kértek a földért hektáronként 1,245 millió forintot. A megyei rangsorban a legdrágábbak a Budapesthez tartozó földek 3,138 millió forintot ért egy hektár 2019-ben.

A két millió forint körüli ársávba tartozó megyék: Békés (2,168 millió forint/hektár), Hajdú-Bihar (2,095 millió forint/hektár), Tolna (2,015 millió forint/hektár). A legalacsonyabb árak, 1,2 millió forint alattiak a következő megyékben voltak: Nógrád (1,120 millió forint/hektár), Heves (1,162 millió forint/hektár), Zala (1,172 millió forint/hektár).

„Nem számítunk a következő években sem a termőföld drágulásának lassulására, mert továbbra is nagy a kereslet. Az igényeket az osztatlan közös területek idén várható szabályozása révén a piacon megjelenő területek sem elégítik majd ki, hiszen Magyarországon még tart a fenntartható birtokrendszer kialakulása. A hatékony földbirtokra épülő amerikai és német piacokon is az utóbbi években jelentős drágulás zajlott, hiszen világszinten véges, illetve csökken a termőföld terület nagysága” – hívta fel a figyelmet Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón.

Tavaly egy hektárnyi szántóterület átlagosan 1,721 millió forintért cserélt gazdát Magyarországon, mely az előző évi értékhez képest 10,93 százalékos emelkedést jelent. Ugyanakkor sehol sem kelt el szánóföld átlagosan 1 millió forint alatti áron. A legkisebb mértékben, 7,4 százalékkal a Dél-Alföldön nőttek az árak, míg legnagyobb, 14 százalékos növekedés Közép-Magyarországon volt. A megyék közül a legnagyobb drágulás Hajdú-Biharban (15,3 százalék), míg a legkisebb (4,7 százalék) Zalában volt.

A legtöbbet a Budapesthez tartozó szántókért kellett fizetni (2,533 millió forint/hektár) ettől csak valamivel maradt el Hajdú-Biharban (2,264 millió forint/hektár), Békésben (2,183 millió forint/hektár), valamint Tolna megyében (2,138  forint/hektár) az ár. A legolcsóbban Zala (1,219 millió forint/hektár), Nógrád (1,269 millió forint/hektár), valamint Heves megyében (1,275 millió forint/hektár) lehetett szántókhoz jutni. A tavaly eladott szántóföldek átlagos nagysága 1,48 hektár volt, ami a vizsgált művelési ágak közül az erdők után a második legnagyobb átlagos méret.

Művelési áganként

A múlt évben a gyepterületek átlagosan hektáronkénti ára 1,327 millió forint volt. A legdrágábban Közép-Magyarországon (2,191 millió forint/hektár) keltek el a területek, a legolcsóbban, hektáronként alig 1 millió forintot meghaladóan az Észak-Alföldön (1,023 millió forint/hektár) és Észak-Magyarországon (1,035 millió forint/hektár).

Tavaly egy hektárnyi erdőterületért átlagosan 889 ezer forintot kellett fizetni Magyarországon. Az 1 millió forintot egyedül Közép-Dunántúlon (1,026 millió forint/hektár) haladta meg az ár. A legolcsóbban, 800 ezer forintos hektáronkénti ár alatt Észak-Magyarországon (766 ezer forint/hektár), illetve a Dél-Dunántúlon (797 ezer forint/ hektár) juthattak a vásárlók erdőhöz.

A fél hektárnál nagyobb mérettel bíró gyümölcsösök országos átlagára tavaly meghaladta a 3 millió forintot, értéke 3,073 millió forintra emelkedett hektáronként. Nyugat- (4,705 millió forint/hektár), illetve Közép-Dunántúlon (4,580 millió forint/hektár), valamint Közép-Magyarországon (4,023 millió forint/hektár) egyaránt 4 millió forint feletti átlagárakon keltek el a területek. A legalacsonyabb átlagár Észak-Magyarországon (1,985 millió forint/hektár) alakult ki.

A fél hektárnál nagyobb területű, szőlőművelési ágba sorolt földterületek hektáronként átlagosan 3,364 millió forintért cseréltek gazdát tavaly. A legmagasabb árak Közép-Dunántúlon (7,680 millió forint/hektár) és Észak-Magyarországon (3,228 millió forint/hektár) voltak, míg a legalacsonyabb 2 millió forint alatti átlagárak a Nyugat-Dunántúlon (1,768 millió forint/hektár), illetve az Észak-Alföldön (1,796 millió forint/hektár) alakultak ki.

A szántók haszonbérleti díjainak országos átlaga 72.097 forint/hektár/év volt 2019-ben. A legmagasabb díj a Dél-Alföldön (81 ezer forint/ hektár/év) volt, de az ár meghaladta a 70 ezer forintot az Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon, és a Közép- Dunántúlon is. A legalacsonyabb 60 ezer forintos hektáronkénti átlagos haszonbérleti díj a nyugat-dunántúli területeknél regisztráltak a szakértők.

Kitekintés

A nemzetközi piacot vizsgálva megállapítható, hogy az amerikai és az unión belüli német termőföld piacra is jellemző, hogy az állami szabályozás határozza meg a földszerzési lehetőséget, valamint mindkét országban biztosítanak a gazdák számára különböző állami támogatást. Európában az állami támogatás elosztása területalapú, míg az USA-ban termésbiztosítással segítik a gazdákat.

Amerikában a szántók hektáronkénti átlagára tavaly 3,177 millió forint  (310 forintos dollár árfolyamon számolva) volt (Forrás: USDA). Az amerikai mezőgazdasági művelésű földek 39 százalékán bérlők gazdálkodnak, és a bérleti szerződések 70 százalékát általában évente megújítják. Ez ellentétes a magyar gyakorlattal, itthon az adózási szabályok miatt a bérlési időtartam 5-15 év közé esik. Az amerikai termőföld árak folyamatosan emelkedtek az elmúlt 16 évben, bár a drágulás dinamikája lassult, az időtáv alatt az átlagos évi emelkedés 6,1 százalék volt, az utolsó 5 évben pedig 1,6 százalék. Ugyanez Kanadában 9,2 százalék és az utolsó 5 évben 2,4 százalék (Forrás: United States Department of Agriculture, USDA) – tartalmazza az elemzés összefoglalója.