Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból megkezdődött Magyarország legértékesebb vízi csiga-élőhelyének fejlesztése.
Az Agrárminisztérium jelenleg is dolgozik a védett fajok listáját tartalmazó rendelet átfogó felülvizsgálatán.
A tavalyi rekord után tovább nőtt a fokozottan védett kerecsensólymok költőállománya Magyarországon.
A Magyar Mikológiai Társaság bejelentette, hogy a 2026-os Év Gombája címet a csoportos csiperke (Agaricus bohusii) nyerte el.
Idén is lezajlott a halállomány összetételének tudományos szempontú vizsgálata a Duna főágában.
A védett madarak pusztulását a Clostridium perfringens baktérium, valamint orsó- és galandférgesség által kiváltott akut bélgyulladás okozta.
Ha minden jól megy, hamarosan a Világörökség része lehet a Balaton-felvidéki kultúrtáj.
Bár egzotikus gyümölcsként tartjuk számon, a gránátalma meglepően hálás növény és nem nehéz termeszteni sem.
A földön fészkelő madarak védelme nem csupán jogszabályi kötelezettsége a mezőgazdasági munkát végző gazdáknak.
A fehér akác gazdaságilag értékes és sokoldalúan hasznosítható, inváziós fajként jelentős természetvédelmi problémákat okoz.
A darázsfészek eltávolítását minden esetben bízzuk szakemberre, az önkényes beavatkozás nemcsak veszélyes, hanem törvénybe ütköző is lehet.
Karácsony Gergely főpolgármester a közösségi médiában tette közzé a fontos hírt.
Öt védett halfajt azonosítottak a Duna komárom-esztergomi szakaszán, köztük a botos kölöntát is.
A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet különleges jogi védelmet biztosít a hazai szénhidrogén-kitermelésnek.
A természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére 825 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága.
Ritka védett pókfajt, feltehetően egy pokoli cselőpókot fedezett fel kertjében egy Pest megyei olvasó.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság jelentősen fokozza a gombagyűjtés ellenőrzését.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
