Valami történt a Balatonnal: ez már nagyon kellett
Tovább nőtt a Balaton vízszintje, de az Országos Vízjelző Szolgálat mérései szerint még mindig csak 107 centi.
Tovább nőtt a Balaton vízszintje, de az Országos Vízjelző Szolgálat mérései szerint még mindig csak 107 centi.
A mérések kezdete óta nem volt még olyan, hogy márciusban előbukkanjon a víz alól az Ínség-szikla.
A vízfolyások és állóvizek mennyiségi és minőségi helyzete romlik, miközben a vízvisszatartás lehetőségei még kihasználatlanok.
A Balaton vízszintje végre elérte a 100 centimétert, ám ez még messze van a téli szabályozási szinttől.
21 centiméterrel marad el jelenleg a Balaton vízszintje a tavaly ilyenkor mért értéktől.
A Vekeri-tó vízellátásának hiánya miatt a tómeder nagy része kiszáradt, a megmaradt víz mocsárszerűvé vált.
Naponta 7-10 centiméterrel, így már több, mint másfél méterrel csökkentették a Tisza-tó vízszintjét.
Drasztikusan csökkent bolygónk édesvízkészlete, ami súlyos következményekkel járhat a jövőre nézve.
Az illetékesek az idei évben két ütemben fogják végrehajtani a Tisza-tó téliesítését.
A legfrissebb mérések alapján két nap alatt mintegy 4 centiméterrel emelkedett a Balaton vízszintje.
Égetően fontos lenne, hogy a lehulló csapadékot meg tudják tartani Magyarországon.
Az előrejelzések szerint a jövő hét második felére szárazra kerülhetnek a rakpartok.
800 centiméter felett van a Duna vízállása Budapestnél, de a tetőzés még csak holnap várható.
Kedden még tele voltak emberekkel a rakpartok, ma reggelre azonban már a Duna vize hullámzott rajtuk.
A legfrissebb előrejelzések szerint a hétvégén tetőzhet a Duna áradása Budapesten.
Napokon belül nagy árhullám alakulhat ki a Dunán és a nyugat-magyarországi folyókon.

Az Európai Unió előzetes megállapodást kötött a génszerkesztett növények szabályozásáról.
Az idei fokhagyma szezont változó kereskedelmi dinamika, egyenetlen kínálat és árnyomás jellemzi, amit legnagyobb mértékben a kínai fokhagyma befolyásol.
2025-ben a mezőgazdaság kibocsátása 4,4 ezer milliárd forint felett alakult, ez 6,2%-kal több az egy évvel korábbinál.
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretéből nyerték el.
Az elmúlt időszakban az intenzívebben terjedő gombakórokozók miatt minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.