Az idei nyárban különösen figyelemre méltó, hogy a Velencei tó vize 30 egymást követő napon maradt 24 °C felett, ami a megfigyelések történetében eddig csupán egyszer fordult elő.
A rendkívüli nyári aszály következtében kritikusan alacsony szintre süllyedt a Maros vízállása.
A déli parton sok helyen alacsony a víz, sétálhatunk egy ideig, ha úszni szeretnénk.
Három nap alatt két és fél métert emelkedett a Duna vízszintje, Budapesten pénteken várható a tetőzés.
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti
A Tisza-tó jelenlegi vízállása megfelelő Szolnok és térsége ivóvízellátásának biztosításához, sőt a vízszint további emelkedésére is számítanak.
A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak a Balatonon, ahol az utóbbi időben szokatlan algásodás figyelhető meg.
A Duna szokatlanul alacsony vízszintje jelentősen befolyásolja a hajózást, a mezőgazdaságot és a helyi ökoszisztémákat Magyarországon.
A tartós csapadékhiány miatt kénytelen megkezdeni több halastó lehalászását július első két hetében.
A Velencei-tó, annak sekélysége miatt rendkívüli módon ki van téve az időjárási és éghajlati változásoknak.
A Balaton vízszintje az elmúlt napokban további csökkenést mutatott, mondhatni, hogy kritikus a helyzet.
Folyamatosan csökken a Balaton vízszintje, nagyon elkelne már a csapadék a "magyar tengernek" is.
A település vezetése takarékosságra szólította fel a lakosságot a vízproblémák miatt.
A parajdi sóbányából kiszivárgó sós víz már nemcsak a helyi lakosság vízellátását veszélyezteti, hanem a Tisza ökoszisztémáját is.
Az Európai Bizottság új stratégiát készít elő, amely 2030-ig legalább 10 százalékos vízfogyasztás-csökkentést irányoz elő az uniós tagállamokban.
Hiába a heroikus küzdelem, végül nem sikerült megmenteni a parajdi sóbánya Telegdy-részlegét.
A Korond-patakon levonuló hatalmas árhullám miatt teljes egészében víz alá kerülhet a sóbánya Parajdon.
A vízmegtartás és az öntözés hiánya továbbra is komoly problémát jelent a magyar mezőgazdaságban.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
