Durva, ami a magyar vágóhidakon történik: meglepő számok érkeztek
Jelentősen csökkent a vágások száma a magyar vágóhidakon, van olyan állat, amely esetében 37%-os visszaesés tapasztalható.
Jelentősen csökkent a vágások száma a magyar vágóhidakon, van olyan állat, amely esetében 37%-os visszaesés tapasztalható.
Köszönet illeti a fajtaklubok tagjait, a galambtenyésztőket, hogy megőrzik a génállományt és továbbadják az utókornak a galambász hagyományokat – jele...
Idén két Somogy vármegyei szarvasmarha telepen is gümőkór-fertőzöttséget igazolt a Nébih. Az állatok tüneteket nem mutattak, a fertőzöttségre az éves...
Vízválasztó lesz a 2023-as év a húsipari cégeknél: most eldőlhet, ki marad talpon és ki csődöl be?
Hiába csökken a sertésállomány Magyarországon, a vágások száma évről-évre nő.
Súlyos helyzetben vannak a baromfitenyésztők itthon, lépni kell, ha nem akarnak még nagyobb bajt.
Csongrád-Csanád megyét is elérte a madárinfluenza vírusa, rengeteg állatot kell leölni.
Az EU-ban nem csak Magyarországon csökken a sertés- és szarvasmarhaállomány létszáma.
Száz éve kezdődött el a Csongrád-Csanád megyei Szentesen az iparszerű baromfi-feldolgozás. Az üzem 1922-ben nyílt meg, és a két világháború között Eur...
Egyes megyékben már szinte alig foglalkoznak haszonállatokkal Magyarországon, mi lesz így a hazai húsokkal?
A Debrecen melletti Nagyhegyesen működő Kft. kizárólag magyar termelőktől vásárolja az élő sertést.
Nem hárítható át minden a fogyasztókra a húspiacon.
Újraindult a termelés a Hungerit vágóhídján.
Elkerülhetetlen az áremelkedés?
15 millió csirke helyett évi 25 milliót vágnak majd.
Óriási biznisz a Kiskunsági Nemzeti Parkban.

Hideg idővel indul utolsó téli hónapunk, ám kedden melegfront jön, és a hét közepére jelentősen megenyhül az idő.
A farsangi időszakban várhatóan a fánk marad a sláger, amelyből ilyenkor átlagosan 50 százalékkal többet veszünk, mint az év többi részében.
Túlnyomóan borult, egyes körzetekben tartósan párás idő várható
Sokféle típusú mag létezik, érdemes a lehetőségeknek időben utánanézni, és a beszerzésüket nem az utolsó pillanatra hagyni.
A modern társadalmak egyre növekvő vegyianyag-használata súlyos egészségügyi és környezeti károkat okoz, amelyek éves költsége a globális GDP 2-3%-át is elérheti.