Sikeresen termesztettek holdpor-szimulánsban mustárnövényt a kutatók, ráadásul ezek a növények magokat is teremtek.
Az éghajlatváltozás 195 országban és területen legalább kétszeresére növelte az extrém hőségnapok számát.
A dengue és a chikungunya láz hamarosan állandó betegséggé válhat Európában a globális felmelegedés miatt.
Átfogó tanulmányt készíttet az Európai Bizottság a mezőgazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásáról.
A legfrissebb kutatás szerint a gyakori állatfajok sincsenek biztonságban a klímaváltozástól.
Egy új nemzetközi tanulmány szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása jelentősen növeli a korai halálozás kockázatát.
Az elmúlt évtizedben drámai mértékben nőtt meg a patkányok száma egyes városokban.
Új kutatások rávilágítottak arra, hogy bizony egészségügyi kockázatokkal járhat a húsfeldolgozó üzemekben dolgozni.
A cukros italok fogyasztása évente több millió új cukorbetegséget és szívbetegséget okoz világszerte.
Nem csak a fenyő örökzöld, hanem a vita is, hogy a műfenyő vagy az igazi fa a jobb választás.
Az erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói.
Egy ENSZ által készített tanulmány szerint az Antarktisz kivételével a Föld szárazföldi területeinek 40%-a már most száraznak minősül.
A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából az idén elkészült a Duna-Tisza közi Homokhátság Területfejlesztési Koncepciója és Programja.
Spanyolországban meghaladja a világjárvány előtti szintet a friss gyümölcsök fogyasztása.
Az éghajlatváltozás már a világ legnagyobb jéggel borított kontinensére is hatással van.
Egyre sósabb a Balaton vize, ez pedig a jövőben hatással lehet a magyar tenger élővilágára is.
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
