Spanyolország vízgazdálkodási rendszere példaértékű modellt kínál az éghajlatváltozás következtében egyre súlyosbodó vízhiánnyal küzdő országoknak.
Az ivóvízből is kimutatható az MRI-vizsgálatok kontrasztanyagából származó gadolínium, a budapesti koncentráció európai összevetésben magasnak számít.
A mezőgazdasági művelésből eredő tápanyag- és nitrát-terhelés, valamint talajerózióból származó üledék jelentős hatással lehet a felszíni vizek minőségére.
A klímaváltozás és a növekvő vízigény miatt a városok vízgazdálkodási stratégiái átalakulóban vannak.
A vízkészletek folyamatos szűkülése és a globális klímaváltozás hatásai egyre inkább sürgetőbbé teszik a különböző alternatív vízforrások bevonását.
Új kutatási eredmények szerint a H5N1 madárinfluenza vírus terjedésében az amerikai tejgazdaságokban a levegő és a szennyvíz is szerepet játszhat.
Fontos lépés ez a Japánnal közel két éve tartó kereskedelmi tilalom feloldása felé.
Az Európai Bizottság nagyszabású PFAS szennyezés-mentesítési programot indít 2026-tól.
Megdöbbentő a trifluor-ecetsav környezetben lévő jelenlétének növekedése az elmúlt években.
A szakértők szerint nitrogénterhelés okozhatta a Velencei-tónál tapasztalt halpusztulást.
Az elkövetkező időszakban sok termékről fog még kiderülni, hogy mikro- és nanoműanyagok vannak bennük.
Az agrár-környezetgazdálkodásban részt vevő földeknél is több módon lehet feltölteni a talajok szervesanyag-tartalmát.
A mikroműanyagok az utóbbi évek egyik felkapott témájává váltak, mivel bár ott vannak a környezetünkben, a hatásuk egyelőre nem nagyon ismert.
Teljesen tönkre teszik a Balaton élővilágát az embertől származó mikroszennyezők.
Hazai szennyvíztisztítók mikroműanyag-méréseinek eredményeit mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián.
A szennyvíz a szigeteletlen aknán keresztül beszivároghat a talajba és azon keresztül eljuthat a növénybe is.
Vegyes eredményeket hozott az Európai Unió koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási alapja.
Február 2-án ünnepeljük a világszerte a Ramsari Egyezményt és a Vizes Élőhelyek Világnapját.
A számítások szerint az elmúlt száz évben messze nem az idei január volt a leghidegebb.
Óriási viharok sújtják Spanyolország déli részét, de Marokkó se maradt ki a szórásból.
Kedden még lesz egy felvonása a havazásnak, aztán egy komolyabb enyhülésre számíthatnak a magyarok.
