Ismét megjelent a súlyos vírus Magyarországon: fontos részletekre derült fény
A szabályozás szigorú intézkedéseket ír elő a vírus jelenlétének megerősítése esetén.
A szabályozás szigorú intézkedéseket ír elő a vírus jelenlétének megerősítése esetén.
A ragadós száj- és körömfájás járvány miatt súlyos pénzügyi nehézségek keletkeztek.
Felkavaró felvételek érkeztek a beteg állatokról a Győr-Moson-Sopron vármegyei állattartó telepről.
A klímaváltozás súlyos következményekkel jár, egyre gyakrabban és hamarabb száradnak ki a legelők.
Csökkenő szarvasmarha-állomány az EU-ban, itthon viszont növekedett a tyúk- és sertésállomány mennyisége.
Dél-Koreában is azonosították közel két év után a száj- és körömfájás betegséget.
A szarvasmarha-tenyésztést időről időre a klímaváltozás egyik legfőbb bűnbakjaként veszik elő, miközben a vegán étrend sem makulátlan.
A jelenlegi madárinfluenza-járvány rendkívüli mértékű pusztítást végzett az Egyesült Államokban.
A statisztikák alapján kijelenthető, hogy a lábasjószágok közül Magyarországon a sertések vannak a leginkább otthon.
Csak 2025-ben indulhat be a szarvasmarhák behozatala az Amerikai Egyesült Államokba Mexikóból.
Megjelent a tejhasznosítású szarvasmarha ágazat állatjóléti támogatásáról szóló kiírás.
A villanypásztorok után robotpásztorokkal oldanák meg a szarvasmarhatartás egyik nagy problémáját Ausztráliában.
A járvány 2022-es kitörése óta most először jelent meg Hawaiin a madárinfluenza.
A tartós szárazság nemcsak a szarvasmarha-tenyésztőkre, de az ágazat többi szereplőjére is hatással van.
A korábban ismert eseteknél jóval több ember fertőződhetett meg madárinfluenzával Amerikában.
Colorado államban megkezdték heti szinten tesztelni a tejgazdaságoknál a készleteket.
Ahol csak lehetett, a legeltetést választották a termelők a költségek kordában tartása érdekében.
Újabb amerikai államban mutatták ki a madárinfluenzát a tejelő tehenekben, az USA negyedét már elérte a járvány.
Nincs egységes statisztika arról, hány embert és hány szarvasmarhát teszteltek már az USA-ban madárinfluenzára.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.