Teljesen átalakulhat az állattenyésztés Magyarországon: jó lesz rá felkészülni
A járványok egyértelművé tették, hogy a jövő az automatizált, zártabb telepi rendszereké és a fejlett járványvédelmi technológiáké.
A járványok egyértelművé tették, hogy a jövő az automatizált, zártabb telepi rendszereké és a fejlett járványvédelmi technológiáké.
Rengeteg nehézség sújtotta a magyar sertéságazatot, a szakemberek szerint ugyanakkor még így is van remény.
Módosult a kistermelői szabályozás, erre sok magyar termelőnek oda kell figyelnie.
A járványügyi protokoll értelmében a telepen található mintegy 18 ezer hízósertés teljes állományát el kell pusztítani.
Moldován András szerint a legtöbben az állattenyésztésben látják a problémákat, a növénytermesztésről viszont már nem esik szó.
A kínai kormány jelentős lépéseket tervez a mezőgazdaság modernizálására és a gabonatermelés stabilizálására.
Kiemelt fontosságú a funkcionális terek tudatos kialakítása a sertéskutricákban.
Vegyes a kép Magyarországon a sertést illetően, de 2023 nem volt a termelők legjobb éve, 2024-re pedig nehéz lenne bármit is előre jósolni.
2023 első nyolc hónapjában mintegy ötödével csökkent az Európai Unió sertéshús-exportja.
Németországban a megkérdezettek már csak egyötöde fogyaszt minden nap húst, és Magyarországon is hasonló tendencia várható.
Magyarországon tovább folytatódott az a tendencia, hogy a kisebb, néhány sertést tartó gazdaságok befejezik tevékenységüket.
Magyarországon a tagországok átlagánál 16 százalékkal kevesebbért tudták a gazdák beszerezni a hízótápot.
2023 első hónapjaiban nőtt a sertés felvásárlási ára, az élő állat exportja szintén emelkedett, az import pedig csökkent.
Óriási áremelés várható a sertéságazatban az élelmiszerárstop októberi megszüntetése után.
Kína nem viccel.
A hazai élősertés kivitele csökkent, de a sertéshús exportja jelentősen nőtt.
2022-től szinte csak német sertéshúsok lesznek kaphatóak a REWE üzleteiben.
További drágulás várható?
Ez történik, ha van stratégia.
Ambiciózusabb célok kellenének a sertésszektorban az önellátás helyett.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.