Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A Szlovák Malomipari Szövetség csatlakozott a hazai pékek kezdeményezéséhez, és elutasítja a rovarok felhasználását.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
A beporzók védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez minden évben érkeznek bejelentések postaládában fészkelő széncinegékről.
A döntés újabb mérföldkő az ehető rovarok európai élelmiszerpiacon való megjelenésében.
Vadai Ágnes országgyűlési képviselő az Agrárszektor cikkére hivatkozva tett fel kérdését Nagy István agrárminiszternek.
Az édesvízi fajok negyedét fenyegeti a kihalás veszélye, sürgős beavatkozásra van szükség.
Segíts kiválasztani a 2025-ös Év beporzóit, a szavazatok beérkezésének határideje: 2025. február 15.
Ipari rovartenyésztéssel hódítja meg a takarmánypiacot a magyar vállalat, ma nyitották meg óriási üzemüket.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Az előállítás nem igényel óriási termőterületet, nem kell növényvédő szerrel permetezni, műtrágyázni, és minimális a friss víz- és energiaigénye.
Résen kell lenni: veszélyes betegségeket hozhatnak Magyarországra a különleges állatok.
A gyümölcsimport lehetőséget teremt az afrikai fügelégy behurcolására hazánkba is.
Egyre nagyobb károkat okoz Európában egy, a Földközi-tenger térségéből hódító útra induló invazív rovar.
Az agrártermelést nem, de a természeti egyensúlyt veszélyezteti a madarak tömeges elhullása
Egy év alatt aztán 10-12 nemzedékük is felnő, ezért is szinte egész tenyészidőszak alatt oda kell figyelni rájuk.
A fekete fügelégynek menő neve van, de lesz baja a kártevővel bőven a magyaroknak.
Amikor csak néhány darázs van az ember körül, akkor nem érdemes csapkodni, mert ez a faj önmagától nem támad, csak védekezik.
Eddig csak az erdős területeken jelentek meg, idén már a városokban is tömegesen elszaporodtak a repülő rovarok.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
