Ezért kincs az agráradat XLVII. rész: Időben és könnyen építi fel az új generációt a Gallen család (x)
Vas vármegye déli részén, Vasvár városában vezeti állattartó és növénytermesztő vállalkozását a Gallen család.
Vas vármegye déli részén, Vasvár városában vezeti állattartó és növénytermesztő vállalkozását a Gallen család.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar gazdák maguktól is elindultak a precíziós gazdálkodás irányába.
A precíziós technológiák komoly segítséget jelenthetnek a gazdáknak a klímaváltozás hatásainak leküzdésében.
Van igény a magyar gazdák részéről a legújabb technológiák használatára, már csak a támogatásra várnak.
A Kátai családban három generáció dolgozik össze a növénytermesztésben: a nagyapa, Tibor, a fia, Zsolt, valamint a lány unokája, Lora.
Égető szükség van termelési hatékonyság és a versenyképesség növelésére, valamint a talaj állapotának javítására.
Agrárdigitalizáció 2025 néven indít intenzív szakmai felnőttképzést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Van olyan gépforgalmazó, aki már attól tart, a tavalyi szintet se fogja elérni az értékesítés 2025-ben.
2018-ban és 2019-ben a közös agrárpolitika és a támogatások jövője mellett a mezőgazdaság technológiai fejlesztése foglalkoztatta az ágazat szereplőit.
Európa-szerte komoly kihívást jelent a gazdatársadalom elöregedése, sürgősen lépni kell.
Egy brit és egy ausztrál cég közös fejlesztése hozhat áttörést a drónos navigációban.
Hiába az egyre nagyobb érdeklődés, még mindig van némi bizalmatlanság a mezőgazdasági drónok iránt a magyar termelők részéről.
A mondás szerint egyetlen termelő sem elég gazdag ahhoz, hogy olcsón vásároljon gépeket
Az Európai Unióhoz képest komoly lemaradásban van a mezőgazdasági fejlesztések szintje hazánkban.
Precíz és teljesen automata palánta átültető robottal rukkolt elő egy holland vállalkozás.
Fontos, hogy az agráriumban minél többen kihasználják a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket.
A digitalizáció a következő időszakban alapjaiban fogja megváltoztatni a magyar mezőgazdaságot.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.