Ma van az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem nemzetközi világnapja - egy globális probléma, amely még a szegény országokat is érinti.
Hatalmas azon élelmiszerek mennyisége is, amit fel sem használunk, csak bontatlanul, érintetlenül megromolva hajítunk ki a szemetesbe.
Közel 500 friss termékre már nem lesz rányomtatva a lejárati dátum, melynek célja a pazarlás csökkentése.
Az Európai Parlament javaslatának célja az élelmiszer- és textilhulladék keletkezésének megelőzése és a kezeletlen szemétmennyiség csökkentése.
Fontos,hogy a termelésbe fektetett pénz és energia ne vesszen el a rossz tárolási technológia miatt.
Tudatos hűtőhasználattal lehet tenni az élelmiszerpazarlás ellen, csak néhány dologra kell odafigyelni.
Magyar résztvevőkkel indult az élelmiszerpazarlás elleni FoodwaStop COST projekt.
Az Eurostat jelentése szerint a 2021-es évben fejenként 131 kg élelmiszer landolt a kukában az uniós tagállamokban.
Még mindig jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak el az Európai Unió tagállamaiban.
A világszerte 150 országot felölelő összefogás az, ami a magyar kezdeményezésre született élelmezési világnapot kiemeli. A rendezvény célja, hogy ráir...
Egy friss felmérés alapján a magyarok 23 százaléka saját bevallása szerint is sok élelmiszert dob ki.
A jövőben végleg eltűnhetnek az élelmiszerekről a lejárati dátumot jelző címkék.
Rengeteg friss gyümölcs, zöldség, valamint kenyér és tejtermék végzi a kukában hazánkban.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
