Már a gyümölcsfákat sem lehet úgy metszeni mint régen: jön az új módszer
Az utóbbi évek időjárási anomáliái lassan éghajlati változás szintjére emelkednek.
Az utóbbi évek időjárási anomáliái lassan éghajlati változás szintjére emelkednek.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet részletes tájékoztatást tett közzé, reagálva a tó kritikusan alacsony vízszintjét bemutató felvételekre.
Mostanra már vannak olyan részei a tónak, ahol száraz lábbal lehet is sétálgatni.
Magyarországon már nemcsak meteorológiai, hanem hidrológiai aszály is tapasztalható.
Folyamatosan csökken a Balaton vízszintje, nagyon elkelne már a csapadék a "magyar tengernek" is.
Már több mint 600-an ajánlották fel területüket vízmegtartási célra az EM tájékoztatása szerint.
A Homokhátság szárazodása felgyorsult az utóbbi évtizedekben, amit jól mutat, hogy az elmúlt négy évben mindössze 644 nap nem minősült száraznak.
Sokszor az évszázad végére mutatnak jelentős különbségeket az egyes forgatókönyvek, az a most következő néhány évben dől el, hogy melyik fog bekövetkezni.
Egyre sósabb a Balaton vize, ez pedig a jövőben hatással lehet a magyar tenger élővilágára is.
A kánikula berobbanásával kulcsfontosságú a megfelelő mennyiségű víz biztosítása a növényeink számára is.
Öntözés nélkül ma már nem számíthatunk megfelelő termésmennyiségre szinte egyik kertészeti növényünk esetén sem.
Egyre nagyobb érték a talaj nedvessége, amit meg kell őrizni, ameddig csak lehet.
A városi parkok javítják a levegő minőségét és élhetőbbé teszik a környezetet.
Nem mindenki van azzal tisztában, hogy mitől és hogyan lesz mindig egészséges a pázsit, illetve mikor érdemes locsolni.
Most nem kellene elengedni a sok lehullott csapadékot, megoldás lehet a párolgási veszteség kiküszöbölése.
Nem nehéz belátni, hogy kis hely esetén, ha vízszintesen már nem lehet terjeszkedni, függőlegesen még igen.
Egyre kétségbeejtőbb helyzetben van a magyar halágazat, sok termelő válthat más, jövedelmezőbb tevékenységre.
Nem is gondolnád, mennyit spórolhatsz ezekkel a praktikákkal.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.