Ez teheti tönkre a nyarainkat a jövőben: nem maradt több idő, lépni kell
Az éghajlatváltozás hatásait Közép-Európában nem pusztán kevesebb csapadék vagy több hő formájában érezzük.
Az éghajlatváltozás hatásait Közép-Európában nem pusztán kevesebb csapadék vagy több hő formájában érezzük.
A szakértő szerint az erdősítés ronthatja is a vízháztartást a homokhátsági területeken.
Az utóbbi évek időjárási anomáliái lassan éghajlati változás szintjére emelkednek.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet részletes tájékoztatást tett közzé, reagálva a tó kritikusan alacsony vízszintjét bemutató felvételekre.
Mostanra már vannak olyan részei a tónak, ahol száraz lábbal lehet is sétálgatni.
Magyarországon már nemcsak meteorológiai, hanem hidrológiai aszály is tapasztalható.
Folyamatosan csökken a Balaton vízszintje, nagyon elkelne már a csapadék a "magyar tengernek" is.
Már több mint 600-an ajánlották fel területüket vízmegtartási célra az EM tájékoztatása szerint.
A Homokhátság szárazodása felgyorsult az utóbbi évtizedekben, amit jól mutat, hogy az elmúlt négy évben mindössze 644 nap nem minősült száraznak.
Sokszor az évszázad végére mutatnak jelentős különbségeket az egyes forgatókönyvek, az a most következő néhány évben dől el, hogy melyik fog bekövetkezni.
Egyre sósabb a Balaton vize, ez pedig a jövőben hatással lehet a magyar tenger élővilágára is.
A kánikula berobbanásával kulcsfontosságú a megfelelő mennyiségű víz biztosítása a növényeink számára is.
Öntözés nélkül ma már nem számíthatunk megfelelő termésmennyiségre szinte egyik kertészeti növényünk esetén sem.
Egyre nagyobb érték a talaj nedvessége, amit meg kell őrizni, ameddig csak lehet.
A városi parkok javítják a levegő minőségét és élhetőbbé teszik a környezetet.
Nem mindenki van azzal tisztában, hogy mitől és hogyan lesz mindig egészséges a pázsit, illetve mikor érdemes locsolni.
Most nem kellene elengedni a sok lehullott csapadékot, megoldás lehet a párolgási veszteség kiküszöbölése.
Nem nehéz belátni, hogy kis hely esetén, ha vízszintesen már nem lehet terjeszkedni, függőlegesen még igen.

Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.