A kétezres évek folyamán a hazai nyúltenyésztés átrendeződött, és szinte tejesen megszűnt a klasszikus háztáji típusú termelés.
Bár világszerte számos országban népszerű a nyulak húsa, hazánkban a fogyasztás nagyon alacsony.
Hiába lenne belőle bőven itthon, továbbra sem fogyaszt több nyúlhúst a magyar lakosság.
A magyarok körében egyébként nem elterjedt a nyúlhús fogyasztása, ezért a hazai ágazat jelentősen exportorientált.
Kiváló fehérjeforrás a nyúlhús, mégis csak nagyon ritkán kerül a magyarok tányérjára.
Magyarország az egyik legnagyobb nyúlhús exportőr Európában, de most csökkenőben van a termelésünk.
Egyre nyitottabbak a magyarok a nyúlhús fogyasztására, de azért van még hova fejlődni.
Nagyszabású kampány indult a nyúlhús-fogyasztás népszerűsítésére Magyarországon.
Szinte alig, mindössze 20 dekagramm nyúlhúst eszünk egy évben, pedig bőven van belőle itthon.
Nem kell a magyaroknak a nyúlhús.
Versenyképesek a hazai nyúlfajták.
Kanada megnyitotta kapuit a magyar nyúltenyésztők előtt.
Erősen exportorientált ágazatokról van szó.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
