Súlyos a helyzet: így menthetik meg magukat a magyar gazdaságok
Energetikai változtatás nélkül ma már nem lehet versenyképes mezőgazdaságot működtetni.
Energetikai változtatás nélkül ma már nem lehet versenyképes mezőgazdaságot működtetni.
Napjainkban az állattenyésztést gyakran okolják az éghajlatváltozással összefüggésben és számos más globális probléma fő okozójaként nevesítik az ágazatot.
A felmelegedő Antarktisz tengerfenekén egyre több helyen szivárog metán, ami veszélyes következményekkel járhat a globális klímaváltozásra nézve.
Új-Zéland vasárnap bejelentette, hogy 2050-ig akár 24 százalékkal csökkenti a biogén metánkibocsátást a 2017-es szinthez képest.
A vezető tejipari és kávézóláncok nem tűznek ki célokat a metánkibocsátás csökkentésére.
Olyan katalizátor fejlesztettek, amely két káros üvegházhatású gázt, a metánt és a szén-dioxidot képes értékes alapanyaggá alakítani.
Jövőre születhetnek meg a világ első, kevesebb metánt böfögő szarvasmarhái Kanadában.
A marhák emésztése nagyon sok metánt termel, a metán-eregetésük csökkentésére a tudósok már különböző ötletekkel állnak elő.
Most kiderült, hol tart a tudomány a húsfogyasztást és az állattenyésztést illetően.
Véget ért a várakozás.
Hínár- és algakosztra fogott szarvasmarhákban látják a metánprobléma megoldását.
Nem csak a szén-dioxid-kibocsátást kell csökkenteni.
Miért éri az utóbbi időben ennyi negatív kritika a kérődzőket a médiában?
Egy hínárféle a megoldás kulcsa az ausztrál szakemberek szerint.
A mezőgazdaság metánkibocsátása csökkenthető, de nagy ráfordítást igényel.
2050-re akár egyötödével is csökkenhetne a mezőgazdaság szén-dioxid kibocsátása.
Új technológiákon dolgoznak a fenntarthatóság jegyében.
Azt vizsgálják, hogyan csökkenthető a metángáz-kibocsátás.

Az egész Európát sújtó túltermelés miatt kialakult tejválság 2025. év végére begyűrűzött Magyarországra is.
Első körben a túlélést kell megugrani, de a magyar gazdák számára is elkerülhetetlen a hatékonyságnövekedés.
A felszín alatti víztestek rossz mennyiségi állapotának aránya Magyarországon 20 százalék, szemben az 5 százalékos uniós átlaggal.
A magyar fogyasztók továbbra is árérzékenyek, de a döntéseik egyre kevésbé szólnak kizárólag csak az árról.
Bár nem sok területen, nem nagy mennyiségben, de elszórtan ma is havazhat Magyarországon.