Te is észrevetted, hogy szinte eltűntek a madarak? Megvan, mi áll a háttérben
Az 1980-as évek óta drámaian lecsökkent Európában az itt élő madárfajok állománya.
Az 1980-as évek óta drámaian lecsökkent Európában az itt élő madárfajok állománya.
Olaszországban azonosították Európa első, emberi H9N2 típusú madárinfluenza-fertőzését.
Épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadhatják most a madarak.
Egyre több rovarevő madárfaj telel át Magyarországon, köztük a vörösbegyek, házi rozsdafarkúak is.
Róma a seregélyek téli fővárosa: a gigantikus madárfelhők örvénylő repülése minden este látványos jelenség.
Alig marad mostanában kukoricatarló, ami a jelentős madárvonulási útvonalakat is teljesen átrendezheti.
A Zempléni-hegységben figyeltek fel az igazán különleges madárfajra, az uráli bagolyra.
Egy hazánkban korábban gyakori vándormadárfajt is kihaltnak nyilvánított a Természetvédelmi Világszövetség.
Igazi szenzációról számoltak be a szakemberek, minden eddigi rekord megdőlt idén.
A földön fészkelő madarak védelme nem csupán jogszabályi kötelezettsége a mezőgazdasági munkát végző gazdáknak.
Némelyik madár már útra kelt, néhol még csoportokba verődve éjszakáznak a nagy út előtt.
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
Az eldobott műanyaghulladék, különösen a mezőgazdaságban használt szintetikus kötelek és zacskók, súlyos veszélyt jelentenek a fiatal madarakra.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik.
Lábtörést vagy májrepedést is okozhat ez a döntés, de vajon ki hogyan reagál a sorsdöntő pillanatban?
Az Agrárminisztérium új szabályozást vezetne be a foglyok szabadon engedését illetően.
A jelenség hátterében időjárási tényezők és betegségek állhatnak, nagy lehet még a baj.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az erdei fülesbaglyok hazai költő állományáról szeretne pontosabb információkhoz jutni.
Madárinfluenza elleni vakcinázás indult ritka és nagy értékű állatkerti madárfajoknál.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.