Újabb gondot okozott a magyar kukorica lejtmenete: elindult az átrendeződés?
Alig marad mostanában kukoricatarló, ami a jelentős madárvonulási útvonalakat is teljesen átrendezheti.
Alig marad mostanában kukoricatarló, ami a jelentős madárvonulási útvonalakat is teljesen átrendezheti.
A Zempléni-hegységben figyeltek fel az igazán különleges madárfajra, az uráli bagolyra.
Egy hazánkban korábban gyakori vándormadárfajt is kihaltnak nyilvánított a Természetvédelmi Világszövetség.
Igazi szenzációról számoltak be a szakemberek, minden eddigi rekord megdőlt idén.
A földön fészkelő madarak védelme nem csupán jogszabályi kötelezettsége a mezőgazdasági munkát végző gazdáknak.
Némelyik madár már útra kelt, néhol még csoportokba verődve éjszakáznak a nagy út előtt.
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
Az eldobott műanyaghulladék, különösen a mezőgazdaságban használt szintetikus kötelek és zacskók, súlyos veszélyt jelentenek a fiatal madarakra.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik.
Lábtörést vagy májrepedést is okozhat ez a döntés, de vajon ki hogyan reagál a sorsdöntő pillanatban?
Az Agrárminisztérium új szabályozást vezetne be a foglyok szabadon engedését illetően.
A jelenség hátterében időjárási tényezők és betegségek állhatnak, nagy lehet még a baj.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az erdei fülesbaglyok hazai költő állományáról szeretne pontosabb információkhoz jutni.
Madárinfluenza elleni vakcinázás indult ritka és nagy értékű állatkerti madárfajoknál.
Vörös vércsék számára telepítettek speciális költőládákat a Rákos-patak partjára.
A vízityúkok többsége Dél-Európában és Észak-Afrikában telel, de néhányan a Kígyós-pataknál maradnak a hideg hónapokra.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület jelentése szerint rekorddal zárult a 2024-es kerecsensólyom év Magyarországon.
Észak-Amerika egyik leggyakoribb récéje, a zöldszárnyú réce egy példánya bukkant fel a tatai Öreg-tavon.
Az enyhe telek ellenére a madarak még mindig kiszolgáltatottak az időjárással szemben.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.