A kivárásra játszanak idén a műtrágyaágazat gyártói, forgalmazói, valamint a termelők is, de ebből még nagy bajok lehetnek.
A tavalyi év a magyar műtrágyapiacot és a növényvédőszer-piacit is alaposan felforgatta.
Megtorpantak a műtrágyavásárlások a magyar piacon, de ennek még komoly következményei lehetnek később.
A vetés ugyan még várat magára, de a gazdák a tavaszi fejtrágyázást már elvégezték.
Valamelyest rendeződni látszódik a műtrágyapiac, de, ha mindenki egyszerre szeretne vásárolni, lehetnek ellátási zavarok.
Júniusig rövid távú intézkedésekre tett javaslatot, később pedig hosszú távú műtrágya-stratégiát sürget az Európai Parlament.
Elképesztően megdrágultak az inputanyagok, de éppen ezért egyre kevesebbet vásárolnak belőlük a magyar gazdák.
Durván megdrágult a műtrágya is, egyre több termelő szeretné valamilyen alternatívával kiváltani használatát.
Megdőlt Mészáros Lőrinc egyeduralma, a felcsúti milliárdos már csak a harmadik helyen szerepel a leggazdagabb magyarok listáján.
Miért lehet a jelen piaci körülmények között logikus lépés az agrárium szereplői számára előre bevásárolni műtrágyából?
A közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi körülmények között egy út van a kertészeti ágazat számára.
Az agráriumban tapasztalható áremelkedések nagyobb tudatosságra, előre tervezésre ösztönzik a termelőket.
Óriási a bizonytalanság az ágazatban, kérdéses, hogy lesz-e elég műtrágya a következő szezonra.
A forró európai nyár és az orosz-ukrán háború miatti szankciók csak tovább rontották a helyzetet a műtrágyapiacon.
Brutális gabona- és élelmiszerdrágulásra figyelmeztet a műtrágyamilliárdos.
Kérdés, milyen hatással lesz ez a döntés a globális piacra?
Újabb pofon az élelmiszeriparnak.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
