Nem semmi: így védekeznének a magyar kutatók a pusztító kártevő ellen
Vegyszerek nélkül, csalogató hatású illatanyagokkal veszik fel a küzdelmet a HUN-REN ATK kutatói a tujákat pusztító kártevőkkel szemben.
Vegyszerek nélkül, csalogató hatású illatanyagokkal veszik fel a küzdelmet a HUN-REN ATK kutatói a tujákat pusztító kártevőkkel szemben.
A lézeres madárijesztők jelenthetik a megoldást a kártevő madarak ellen a szántóföldeken.
Egy friss tanulmány szerint az ökológiai gazdálkodás növelheti a növényvédőszer-használatot a közeli földeken.
Roncsolásmentes módszerrel végeztek őszi búza-fenotipizálást a HUN-REN ATK kutatói.
Az antibiotikum-rezisztens baktériumok környezeti előfordulását vizsgálták a MATE kutatói.
Olyan jelentős dolog derült ki a brokkoliról, hogy akár meg is változhat róla az emberek véleménye.
Óriási segítség lehet a beporzó rovaroknak a vadvirágos táblaszegélyek telepítése.
Egy több mint 130 éve nem látott levélbolhafajt fedeztek fel újra a HUN-REN ATK munkatársai hazánkban.
A HUN-REN BLKI kutatói az élőhelyi specializáció, valamint a térbeli és környezeti változékonyság szerepét tárták fel a halközösségek diverzitási mintázatának alakulásában.
A HUN-REN ÖK kutatási projektje segít megóvni az élővilágot az ivermektin káros környezeti hatásaitól.
Új magyar labortechnikai módszer segítheti a mézhamisítás hatékonyabb kiszűrését.
A HUN-REN ATK és az MTM kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféregfajt Magyarországon.
Lezárult a pókfajokat és a biológiai sokféleséget vizsgáló citizen science kutatás első éve.
A HUN-REN ATK kutatói feltárták a klímaváltozás okozta magas hőmérséklet hatását a Zöld Forradalom során elterjedt kenyérbúzákra.
Magyar kutatói igazolták, hogy az élőhely-diverzitás hozzájárul a kovaalgák változatosságának fenntartásához.
Ősszel elkészült a Pannon régió növényfajainak jellegeit és tulajdonságait összegző adatbázis.
A HUN-REN ÖK kutatói szerint az átlagos fajválaszok előre jelzik a környezeti változások együttélésre gyakorolt hatásait.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.