Meglepő jelentés érkezett: felpörögtek a magyar vágóhidak
Több csirkét és sertést vágtak és dolgoztak fel a magyar vágóhidak 2024-ben, mint egy évvel korábban.
Több csirkét és sertést vágtak és dolgoztak fel a magyar vágóhidak 2024-ben, mint egy évvel korábban.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint senkinek nem szolgálná az érdekét egy újabb, az élelmiszerekre kivetett ársapka.
Hiába szeretik a magyarok a tejtermékeket, rettenetes árakkal kell szembenézniük a boltokban.
A KSH adatai szerint 2024 novemberében a fogyasztói árak átlagosan 3,7%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest.
A szeptemberi visszaesést az árvízhelyzettel magyarázták, de az árhullám sújtotta országok közül többeknél sem volt visszaesés a fogyasztásban
2023-ban csaknem 8 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
Sok kiskereskedő nem tudja fenntartani a vállalkozását a magas bérleti díjak és munkavállalói költségek miatt.
A KSH szerint a kiskereskedelmi forgalom 4,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva itthon.
A magyar gyümölcságazat termelési színvonala az elmúlt két évtizedben érdemben nem változott, ami komoly hatékonysági problémákat vet fel a körte esetében is.
Magyarországon és az Európai Unió területein is több barack teremhet, mint a tavalyi évben.

Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.