Vissza kell tartani a vizet Magyarországon: nincs más megoldás
A Szilvásváradon található Szalajka-patak felső szakasza és a Fátyol-vízesés kiszáradt.
A Szilvásváradon található Szalajka-patak felső szakasza és a Fátyol-vízesés kiszáradt.
Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a tüzek a magyar erdőkre a klímaváltozás miatt.
Hazánk egyedülálló természeti kincse víz nélkül maradt, a Szalajka-patak medrét levelek borítják.
A friss vetésekre a gombák spórával szél útján könnyen átterjednek, így egyes területeken jelentős kórokozónyomásra lehet számítani.
A klímaváltozás következtében egyre súlyosabb aszályok és növekvő tűzveszély fenyeget.
Vészesen pusztul az erdőállomány Romániában, az okok között megtalálhatók környezeti és emberi tényezők is.
Nemcsak a szántóföldeken, de az erdőgazdálkodásban is egyre fontosabbá válik az aszálykezelés.
Az elmúlt három évben 120 centimétert csökkent a vízszint, és a tó jelenleg a kiszáradás jeleit mutatja.
Kiemelkedő sikerrel zárult a Fővárosi Önkormányzat első Önkéntes vízadás programja itthon.
Az 1970-es években merült fel először egy átfogó vízvédelmi rendszer kialakítás a Balaton vízminőségének megóvása érdekében.
Egy új mobilapplikáció segítségével most bárki segíthet feltérképezni hazánk kiszáradó vizeit.
Megdöbbentő látvány fogadja az Upponyi-hegységbe látogatókat, a térség meghatározó vízbázisának számító Lázbérci-víztározó medre nagyrészt szárazon áll.
A korábban vöröshomokkő- és agyagbánya helyén kialakult tó medre szinte teljesen száraz.
A 20-25 fokos napi hőingás, ami jelenleg jellemző itthon, rendesen megterheli a szervezetünket.
Az időjárás és a gazdasági helyzet is egyre jobban szorongatja a magyar halászati ágazatot.
Idén nyáron is teljesen kiszáradt egy csaknem 100 hektáros területű tó az Alföldön.
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.