Kritikus a helyzet a magyar vizekben: mi lesz így a halágazattal itthon?
Az időjárás és a gazdasági helyzet is egyre jobban szorongatja a magyar halászati ágazatot.
Az időjárás és a gazdasági helyzet is egyre jobban szorongatja a magyar halászati ágazatot.
Idén nyáron is teljesen kiszáradt egy csaknem 100 hektáros területű tó az Alföldön.
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.
Már az űrből készített műholdfelvételeken is kivehető az aszály miatt kiszáradt növénytömeg.
Brutális aszály sújtotta Magyarországot 2022-ben, és ha így megy tovább, idén sem lesz jó évünk.
Országszerte készítettünk fotókat az egyre szárazabb tájról – várható, hogy a napokban még tovább romlik a helyzet.
A növénynek nagyon gyorsan kellene egy kiadós eső, de egyelőre az előrejelzések szerint erre nincs sok esély.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Összehangolt válaszokra van szükség az erdőgazdálkodásban a klímaváltozás kihívásaira.
A Homokhátság szárazodása felgyorsult az utóbbi évtizedekben, amit jól mutat, hogy az elmúlt négy évben mindössze 644 nap nem minősült száraznak.
A tavaszi, nyári időszakban, amikor erős a besugárzás, a felmelegedő, kiszáradt talajfelszín fölött időnként porördögök.
A klímaváltozás hatására tömegesen pusztulnak a lucfenyők a visegrádi füvészkertben.
Egy ENSZ által készített tanulmány szerint az Antarktisz kivételével a Föld szárazföldi területeinek 40%-a már most száraznak minősül.
Mostanra jobban kiszáradt a Nagyszéksósi Bivalyrezervátum, mint a nyári kánikulák idején.
Sokak szerint a Duna medrében elszáguldó hatalmas vízmennyiség jelent megoldást az aszállyal küzdő gazdálkodók számára, a helyzet azonban jóval összetettebb.
A klímaváltozás miatt inthetnek búcsút a magyarok az eddig ismert ősznek és télnek.
A már két hónapja tartó nagyon meleg és nagyon száraz idő hatására teljesen elpárolgott a víz az Orosháza mellett fekvő tavakból.
A túl- vagy alul öntözés, a nem megfelelő tápanyagutánpótlás de még a napfény hiánya is gondokat okozhat.

Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.