Bár a kertészeti traktorok kínálata soha nem volt ilyen sokszínű és technológiailag fejlett, a gazdák vásárlási kedve továbbra is visszafogott.
A konyhakertben történő termelés nemcsak a hagyományok ápolását szolgálja.
Manapság nagyjából 20-30 kertészet működik a biointenzív elvek alapján Magyarországon.
Szombat óta a szélesebb nyilvánosság számára is elérhető a kétféle Budapest Magkeverék.
A díszkertészeti pályázat első körében csaknem 600 millió forint támogatást ítélt meg az Agrárminisztérium.
Az Agrárminisztérium több eszközzel is szeretné segíteni a nehéz helyzetbe került gyümölcstermesztőket.
Romániának egy “normál” termésű évben is 40%-os a gyümölcsimport-függősége, a fagykárok miatt ez az idén tovább súlyosbodhat.
Az uniós szerkivonás és a fogyasztók elvárása igényelné az innovációkat, de a kereskedelem és a szabályozás nem kedvez a terjedésüknek.
A korábbi támogatások mellett új konstrukciók segítik a hazai kertészeti ágazatokat 2025-ben.
Megjelent a kertészeti üzemek technológiai fejlesztésének támogatásáról szóló pályázati felhívás.
Nagyon nagy szükség van az utánpótlásra, a fiatalokra a kertészeknél is Magyarországon.
Egyre komolyabb problémákat okoz a klímaváltozás és a munkaerőhiány, sürgősen lépni kell.
Nem teljesíthető a hajtatási ágazat 2030-ra kitűzött klímacélja Hollandiában, mindössze 10 százalék körüli az esélye.
Demokratikus, együttműködésen alapuló szerveződéseket sürget az Agrárkamara a kertészeti ágazatban.
Szeptember közepétől újabb fejlesztési hullám várható a hazai kertészeti ágazatban.
Bővülő termelés és növekvő hatékonyság jellemzi a zöldségtermesztést Magyarországon.
A kertészeti ágazatban a tőzegtől való függés csökkentése mind környezetvédelmi, mind szakpolitikai prioritássá vált.
Önvezető és dróntechnológia járult hozzá az agrárium fejlődéséhez a Széchenyi István Egyetem projektjében.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
