Új őrület vagy tényleg megéri? Sokan már így ültetnek növényeket itthon is
A biodinamikus gazdálkodás figyelembe veszi a holdfázisokat, és bár több része tudományosan nem megmagyarázható, mégis működik.
A biodinamikus gazdálkodás figyelembe veszi a holdfázisokat, és bár több része tudományosan nem megmagyarázható, mégis működik.
A klímánkra az utóbbi időben nagyon jellemzőek a szélsőségek, melyek a növényeknek, és a kertészkedőknek is nagy kihívásokat jelentenek.
Nem csak úgy lehet kompatibilis, hogy bizonyos fajokat kihagyunk addig, amíg a gyereknek kialakul a veszélyérzete.
Egyes fajok esetén a tavaszi metszés felesleges munka, amivel még kárt is okozunk.
Egyre kedveltebbek itthon is az olyan többfunkciós élő kerti térelválasztók, sövények, amelyek ehetők is.
Csütörtöktől az ország nagy részében elbúcsúzunk a reggeli fagyoktól, hétvégén már a 20 fokot is átléphetjük itthon.
Megérkezett a március, a természet lassan újraéled, és egyre több feladat vár ránk a kertben.
Így, tavasz közeledtével hobbikertészként is érdemes néhány veteményezéssel kapcsolatos kertészeti szakszó jelentésével megismerkedni.
A saláta kifejezés érdekessége, hogy kertészeti és gasztronómiai jelentése némiképp eltér.
Bár még hideg van, a tavasz első jelei már mutatkoznak, a napok egyre hosszabbak, a földben szunnyadó magok és virághagymák lassan életre kelnek.
A helytakarékosság az összes kertészeti termesztési ágazatban kulcskérdés, kicsiben és nagyban is.
Alig fogyasztanak, de sokat segítenek a modern növénylámpák az ideiglenesen a lakásban tartózkodó kerti fajok gondozásában.
A bio-termesztésben sok háztartásokban gyakran fellelhető anyagot használnak növényvédelemre.
Ma már vásárolhatunk olyan biológiai szereket is, melyek élő mikrobiológiai szervezeteket tartalmaznak.
A januári teendők elvégzése segít felkészülni a tavaszra, és alkalmat ad a kert rendezésére, rendbetételére is.
A vad gyümölcsök a kiskertekben is jól érzik magukat, ráadásul többnyire növényvédelmet sem igényelnek.
Sok gyümölcs íze már amint megérik, elvarázsolja az embereket, de vannak olyanok is, amelyeknél mindez csak a megfelelő feldolgozás után jön elő.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.