Az ipari alma felvásárlási ára újabb idei mélypontra süllyedt a kínálat bővülése és a feldolgozói leállások együttes hatására.
Az Egyesült Államok és Kína között új szójabab-kereskedelmi megállapodás született.
A húsok árát biológiai szempontok is befolyásolják, érdemes megismerkedni tehát néhány fogalommal.
Oroszországban jelentősen bővült a Marokkóból származó zöldség-gyümölcs import volumene.
Rekord termőterülettel vág neki az új szamócaszezonnak Egyiptom, de sok helyen kell legalább részlegesen újratelepíteni az állományokat.
Franciaországban a becslések szerint 2%-kal csökken az idei körtetermés a tavalyihoz képest.
Az indiai rizstermelők új piacok felé nyitnak a rekordtermés után, különösen Irak, Indonézia és Szaúd-Arábia irányába.
Lengyelország számára a termelői együttműködés és a jól működő szövetkezeti modell meghatározó erőforrás.
Az Imaflora kedden jelentette be az együttműködést, amely tovább erősíti Brazília kapcsolatát legfontosabb kereskedelmi partnerével.
Kínában a fokhagyma piaca rendkívül bizonytalan, fel- és lefelé irányuló ármozgások egyaránt észlelhetők, a főbb szereplők kivárásra játszanak.
Normál termésre, de piaci nehézségekre számítanak Európa egyik leghíresebb diótermesztő körzetében.
Az elmúlt időszakban a gazdálkodást nemcsak az időjárás, hanem a járványok is erősen befolyásolták.
Lengyelországban lassan véget ér az idei szilvaszezon, a belföldi termésű tételek egyre kevésbé találhatók a piacokon.
Az Európai Unióban 2025. negyvenedik hetében a nehéz bárányár minimális csökkenést mutatott.
A 2025-ös év komoly kihívások elé állította a holland paprikatermesztőket, nem volt könnyű szezonuk.
Az amerikai szőlőkabóca viszonylag új jövevény a hazai élővilágban, de megjelenése komoly aggodalmat váltott ki a szőlőtermesztők körében.
A brazil export Kína irányába 38,3 százalékkal emelkedett szeptemberben az előző év azonos időszakához képest, de az unió vált a második legnagyobb célponttá.
A globális paradicsompiac vegyes dinamikát mutat: a termelés, a termőterület és az árak alakulása régiónként jelentősen eltér.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
