Brutális kenyérdrágulás: hihetetlen, itt mennyibe kerül egy vekni
Hiába csökkentek a nemzetközi búzaárak, az afrikai kenyérárak továbbra is magasak maradtak.
Hiába csökkentek a nemzetközi búzaárak, az afrikai kenyérárak továbbra is magasak maradtak.
Egyszerű módszer kezdőknek: így lehet igazán finom kenyeret készíteni házilag.
Negyedik alkalommal rendezték meg a gluténmentes kenyerek és péksütemények versenyét.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a magyarok körében a bio- és ősgabona lisztek.
2019-ben még alig 300 forint volt egy kilogramm kenyér Magyarországon átlagosan.
Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.
A korábbi évekkel összevetve átlagos terménnyel zárult a betakarítás Magyarországon.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Egyre kevesebb kenyeret esznek drágábban az emberek Magyarországon, és nem látni, hogy hol a vége.
Az elmúlt években a kenyérfélék egyfajta ősellenséggé lettek kikiáltva, magas szénhidrát- és gluténtartalmuk miatt, de valóban megérdemelt ez az
Egyre népszerűbbek Magyarországon a nem hagyományos kenyérgabonából készült lisztek, illetve az ezekből sütött pékáruk.
A kenyér mellett a húsok is drágulhatnak.
Nem látni a kenyérdrágulás végét.
Jöhet a 800 forintos kenyér?
Jó minőségű kenyérgabona-vetőmag termett 2021-ben a magyar földeken.
Elképesztően népszerű ez az ősi gabonafajta.
A takarmánybúza viszont olcsóbb lehet idén.
Magyarország még ép bőrrel megúszta az április-májusi csapadékhiányt.

Egy berlini bevásárlóközpontba tévedt be egy vaddisznó, amelyet végül a rendőrök raklapok és rohampajzsok segítségével tereltek ki az épületből.
Fonyódon és Zamárdiban is felháborodást váltottak ki a Balaton partján felhalmozott, sötét és bűzös iszapkupacok.
Már idén tavasszal piacra kerülhet (egyelőre Ausztráliában) egy génszerkesztéssel foglalkozó angol nemesítőműhely munkájának eredménye.
Bár az elmúlt években mérhetően nőtt az egy főre jutó halfogyasztás, a hazai vásárlók továbbra is elsősorban az ünnepi időszakokban esznek halat.
A tokfélék a legveszélyeztetettebb halak közé tartoznak, a globálisan előforduló 26 fajuk veszélyeztetett.