Nincs mese: drága lesz a kakaó és a csokoládé
Egyre komolyabb problémák övezik a kakaó termesztését, miközben a globális kereslet folyamatosan nő.
Egyre komolyabb problémák övezik a kakaó termesztését, miközben a globális kereslet folyamatosan nő.
Brazília maradt az EU fő importforrása, annak ellenére, hogy 5%-os visszaesés volt tapasztalható.
A Nestlé kénytelen árat emelni és a csomagolást csökkenteni a kávépiaci kihívások miatt.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9 százalékkal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki.
Ahhoz, hogy a vállalatok meg tudjanak felelni az erdőirtásról szóló uniós jogszabálynak, a kötelezettségek teljesítését elhalasztanák.
Az elmúlt három évben a kedvezőtlen időjárási események sorozata sújtotta Nyugat-Afrika kakaótermelő régióit, melyek a világ kakaóellátásának több mint 70%-áért felelősek.
Az Európai Parlament és a Tanács döntésén múlik, hogy mikortól kell alkalmazni az erdőirtásról szóló uniós rendeletet (EUDR).
Svájci élelmiszertudósok kitalálták, hogyan lehet csokoládét készíteni a teljes kakaótermés felhasználásával, ráadásul cukor nélkül.
Kormányzati források szerint Elefántcsontpart kormánya növelni szeretné a kis helyi kakaóexportőrök támogatását.
Akár több havi aszályos időjárást is kibíró kakaónövény kifejlesztésébe kezdtek az izraeli kutatók.
A kakaó és a csokoládépor fogyasztói ára 2024 májusában az EU-ban 6,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Soha nem látott szintre, tonnánként 10 ezer dollár fölé emelkedett a kakaó határidős jegyzése.
Jelentősen visszaesett az édességfogyasztás Magyarországon, de az ágazatnak nem ez az egyetlen gondja.
Változatlanul a csokinyúl és a csokitojás a húsvéti édességpiac slágertermékei Magyarországon.
Egy német testvérpár új csokoládéja most tizenötmillió dollárnyi befektetést vonzott be.
A jövőben jelentős drágulásra lehet számítani a kávé, a tea és a kakaó árait illetően.
Jobb jövedelmet, a gyerekek iskoláztatását és fenntarthatóbb gazdálkodást céloz meg a Nestlé a kakaótermelésben.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.