The Jam Factor – egy pécsi kézműves lekvár sikertörténete (x)
Tonkababos szilvalekvár a 2025-ös év lekvárja Magyarországon.
Tonkababos szilvalekvár a 2025-ös év lekvárja Magyarországon.
Mától a kézműves és ipari termékek is részesülhetnek uniós oltalomban a földrajzi jelzések új rendszerének köszönhetően.
Nem sikerül nyereséget kifőznie a kézműves sörkészítők többségének Magyarországon.
2025 decemberétől új rendszer védi a kézműves és ipari termékeket az Európai Unióban.
A karácsonyi időszakban a prémium alapanyagok iránti kereslet jelentősen emelkedik.
A Magyar Sajtkészítők Egyesülete 114 nevező közül választotta ki a 2024-es Év sajtját.
Nemzeti Parki Termék Védjegyre pályázathatnak az Őrségben a jellegzetes, helyi előállítású termékek, szolgáltatások.
Nemcsak a fiatalok keresik a különleges ízvilágú kézműves söröket Magyarországon.
Térképre kerültek azok a helyek Magyarországon, ahol ősgabonából készült pékárukat lehet vásárolni.
Az agroturizmus és a kézműves alkohol is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek itthon, érdemes lehet belevágni.
Magyarországon és világszerte reneszánszukat élik a kézműves sörfőzdék és termékeik.
A fogyasztók az infláció okán aktívabban keresik az akciókat, illetve a kevésbé drága tejtermékek felé fordulnak.
A rövid ellátási lánc jegyében Baranya vármegye egyik meghatározó termelői egyesülete az idei évben is ott segít, ahol tud.
Egy szakmabeli szerint a jelenlegi és ennél magasabb kenyérárakra kell számítani Magyarországon.
Idén ősszel is látványos szakmai és családbarát programokkal várja látogatóit az OMÉK.
Az áremelkedések a hazai kézműves sörfőzdéknek is óriási gondokat jelentenek, sokan a talpon maradásért küzdenek.
Az Év Szaloncukra verseny győzteseit 186 szaloncukor közül választották ki, a kóstolásokra több, mint 8000 szem szaloncukrot osztottak ki zsűrizésre.
Új címkéket vezetne be az EU, de jó ez nekünk?
Augusztusban eldől, melyik 2021-ben az Év Kenyere.

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.