A környezetvédelmi termékdíj csökkentheti a káros termékek használatát és mérsékelheti a környezeti károkat.
A tojáshéj sokoldalú és környezetbarát felhasználása egyre népszerűbb, már lebomló evőeszközök előállításánál is alkalmazzák.
A Nébih a hatékony növényvédelem mellett a hulladék mennyiségének minimalizálását is szem előtt tartja.
Megdöbbentő mértékű pazarlásról tanúskodnak egy menzán végzett felmérés eredményei.
Komoly fejtörést okozhat az embereknek, hogy az őszi avarral, és a metszések után maradt zöldhulladékkal mit is kezdjenek.
A megkérdezettek 70 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert - ezek sok esetben még fogyaszthatók lennének.
Az Európai Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy teljesítsék a hulladékgyűjtési és újrafeldolgozási célokat.
Hatalmas azon élelmiszerek mennyisége is, amit fel sem használunk, csak bontatlanul, érintetlenül megromolva hajítunk ki a szemetesbe.
A kormányrendelet, amely a levegő védelméről szól, egyértelműen kijelenti, hogy tilos a tarlóégetés.
Közel 500 friss termékre már nem lesz rányomtatva a lejárati dátum, melynek célja a pazarlás csökkentése.
A földrajzi árujelzőkkel tudjuk a magyar termékeket megkülönböztetni és védeni is, ezt a továbbiakban is nagyon fontosnak tekinti hazánk.
A magyar élelmiszergyártók költségek terén nem tudnak versenyezni külföldi versenytársaikkal.
Jelentős mértékben csökkentenék a döntéshozók a csomagolási hulladék mennyiségét az EU-ban.
Hazai szennyvíztisztítók mikroműanyag-méréseinek eredményeit mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián.
A kötelező akciók miatt a mai napig vannak olyan termékek, amelyeket 15%-os veszteséggel értékesítenek az üzletek.
Az élelmiszerpazarlás általában akkor fordul elő, amikor az emberek túl sokat vesznek, és nem használják fel az összes ételt.
Drámai bejelentést tett a Milka és a Toblerone csokoládékat gyártó cég, a Mondelēz International.
Egy friss jelentés szerint a klímaváltozás nélkül is súlyos katasztrófa jöhet Magyarországon.
Újabb rekordot döntött meg az Európai Unió agrár-élelmiszeripari kereskedelme 2025-ben.
A magyar mezőgazdaság 2026-ban a költségek, a klíma, az árfolyamok és a közel-keleti helyzet nyomása alatt áll.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
