Szupervulkán fenyegetheti Európát: közelebb van hozzánk, mint hinnénk
Ébredezik a Dél-Olaszországban található Solfatara kráter és a körülötte húzódó Flegrei-mezők.
Ébredezik a Dél-Olaszországban található Solfatara kráter és a körülötte húzódó Flegrei-mezők.
A szakértők szerint az éghajlatváltozás egyértelműen szerepet játszik a helyzet súlyosbodásában.
Indonéziában a malmok mindössze két hónapra vannak fedezve, míg a közel-keleti gabonafeldolgozók többségének csak 45 napra elegendő készlete van.
Új adatok alapján elmondható, hogy a tengerek által elnyelt szén-dioxid mennyiségét eddig tévesen becsültük meg.
Annyira kevés az alma Lengyelországban, hogy a tavalyi volumenhez képest 30 százalék körüli a visszaesés.
Az árvíz okozta fertőzés miatt csak forralva fogyasztható a víz az érintett helyeken.
A heves esőzések miatt problémák adódtak a betakarítási munkálatok körül Ausztriában.
A tavalyinál várhatóan 16%-kal kisebb termés ellenére sem állapítható meg egyértelmű ártrend, de az alkoholgyártásra szánt szilva iránt igen nagy a kereslet.
A minisztérium az országban a háborús helyzet miatt fellépő hiányt akarja a kvótával csökkenteni.
Rég volt már erre példa, közben keleten, délkeleten maradt az izzasztó, tikkasztó forróság.
Február közepén sem alakult még ki az előző években szokásos “árvölgy”, sőt, erre a jelenlegi helyzet alapján nincs is reális esély.
A következő évi termést veszélyezteti, hogy Brazíliában a szója fő vetésidőszakában az El Nino jelenség miatt csúsznak a munkálatok.
Emberi hatásokra komoly változásoknak indult a magyar tenger, hiszen az elmúlt fél évszázadban a konyhasó mennyisége a vízben az ötszörösére nőtt.
A medFEL 2023-as prognózisa szerint idén csaknem 340 ezer tonnával nőhet az európai nagy termelő országok őszibarack- és nektarintermése.
Egyes jelek arra utalnak, hogy dán marhák kerülnek Oroszországba, Magyarország közbeiktatásával.
Nincsenek könnyű helyzetben a magyar termelők, ugyanakkor van, amiben bizakodhatnak.
A nők kulcsszerepet játszanak a vidéki térségek fejlődésében.
Itt a látlelet: ennyit változott az ágazat az elmúlt évben
Már egy jogszabályi módosítás is sokat segítene rajtuk.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.