Soha nem volt még olyan Magyarországon, mint ami most kezdődik
A MATE-n indult el Magyarország első Haltenyésztő mérnöki mesterképzése
A MATE-n indult el Magyarország első Haltenyésztő mérnöki mesterképzése
Az AKI megújította a hazai halgazdálkodási adatgyűjtés keretét, és hatékonyabb adatgyűjtési és elemzési rendszert alakított ki.
A hazai szükségleteket bőven fedezi a 16 ezer tonna élőhal, de az exportpiacokra kevesebb jut.
Az összes hazai halfogyasztás 40 százaléka realizálódik az év végi ünnepi időszakban.
Lévai Ferenc szerint a 2024-es év sem alakult jól, az ágazat problémái évek óta súlyosbodnak, versenyhátrányba kerültünk a szomszéd országok tógazdaságaival szemben.
Az elmúlt évek növekedése után tavaly jelentős visszaesés volt megfigyelhető a magyar haltermelésben.
Hiába reménykedtek a csodában, végül 2023-ban is közepes évet zárt a magyar halágazat.
Az európai uniós tagállamok haltermelése, bár szépen fejlődik, nyomába se ér Norvégiának.
Több milliárd forintnyi krízistámogatás áll a halgazdálkodási ágazat rendelkezésére.
A magasabb értékesítési árak miatt mérsékeltebb az érdeklődés a hal és haltermékek iránt.
A szakember szerint fenntartható fejlődés helyett lassú haldoklásra van ítélve a halászati ágazat Magyarországon.
3,1 milliárd forintos keretösszegű krízistámogatási konstrukciót dolgozott ki és hirdetett meg az Agrárminisztérium.
Közös erővel lépnek fel a magyar halágazat erősítéséért és a halfogyasztás népszerűsítéséért.
A következő időszakban mintegy húsz milliárd forint biztosítja majd a magyarországi halgazdaságok megújulását és versenyképességének növelését.
Már a friss halhúsra is pályázható a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy Magyarországon.
Elfogadásra került a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz, folytatódhat a magyar halgazdálkodási ágazat fejlesztése.
Jön a karácsonyi szezon, egyre több magyar választja a halat az ünnepi étkezéshez.
Az aszály és a vízhiány miatt nagyon nehéz helyzetben vannak a haltermelők Magyarországon.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.