Nézzük, milyen praktikákkal hosszabbíthatjuk meg a tenyészidőt, és hogyan védekezhetünk az őszi betegségek ellen.
Ahogy véget ér a nyár, négylábú társaink is megérzik az évszakváltást: megindul a vedlés, valamint gyakoribbá válnak a bőr- és emésztési panaszok.
A termények hűtése az egyik legegyszerűbb módja lehetne a toxinképződés és a kártevők megfékezésének.
A tó vízhőmérséklete szokatlanul magas értékeket mutat az idei nyár végén, több mint 2 Celsius-fokkal meghaladva az elmúlt húsz év átlagát.
Összesen 18 megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést zivatarok miatt, emellett felhőszakadás és magas középhőmérséklet is várható néhol.
Behűtöttek a zivatarok
Négy megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki szombatra a zivatarok miatt, de az ország nagy részén még brutális melegre készülhetünk.
A 20-25 fokos napi hőingás, ami jelenleg jellemző itthon, rendesen megterheli a szervezetünket.
Csütörtök hajnalban a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 5,1 fok volt a Mohos-töbörben.
7 megyére másodfokú, 10 megyére pedig elsőfokú figyelmeztetést adtak ki péntekre magas középhőmérséklet miatt Magyarországon.
A következő napokban még a hőség fokozódására lehet számítani, vasárnap érkezik majd egy hidegfront.
Több megyére is elsőfokú figyelmeztetést adott ki a HungaroMet csütörtökre a brutális hőség miatt.
Vasárnap jön a felszabadító hidegfront, utána már élhetőbb hőmérsékletekben bízhatunk.
Az idei nyárban különösen figyelemre méltó, hogy a Velencei tó vize 30 egymást követő napon maradt 24 °C felett, ami a megfigyelések történetében eddig csupán egyszer fordult elő.
az öt vizsgált minta mindegyikében találtak peszticideket, átlagosan 4,2 különböző szert mintánként, ami az egyik legmagasabb érték az európai országok között.
Az egész Európát sújtó túltermelés miatt kialakult tejválság 2025. év végére begyűrűzött Magyarországra is.
Első körben a túlélést kell megugrani, de a magyar gazdák számára is elkerülhetetlen a hatékonyságnövekedés.
A felszín alatti víztestek rossz mennyiségi állapotának aránya Magyarországon 20 százalék, szemben az 5 százalékos uniós átlaggal.
A magyar fogyasztók továbbra is árérzékenyek, de a döntéseik egyre kevésbé szólnak kizárólag csak az árról.
