Betiltották a méhészetet ebben a térségben: mégis, mi folyik itt?
A háziméh komoly versenytársa és sokszor gyilkosa lehet vadon élő rovarrokonainak, egy helyen pedig erre rájöttek, és betiltották a méhészetet.
A háziméh komoly versenytársa és sokszor gyilkosa lehet vadon élő rovarrokonainak, egy helyen pedig erre rájöttek, és betiltották a méhészetet.
Több mint 30 tonnányi kaptárt szállított a balesetet szenvedett teherautó, próbálják befogni a kiszabadult méheket.
Az ázsiai lódarázs agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Intelligens szántóföldi tervezéssel és a tájrészletek gondos összehangolásával is rengeteget tehetnénk a beporzók védelméért.
A mikro- és nanoműanyagok veszélyeztethetik a beporzást, ezzel kockára téve a globális élelmezésbiztonságot.
Az elmúlt évtizedek megdöbbentő kutatásai szerint jóval értelmesebbek, mint korábban gondoltuk.
Egy 2016-os IPBES jelentés alapján az emberek által fogyasztott termékek egyharmad részéhez közük van a beporzó-fajoknak.
Több mint 44 ezer tonna importméz érkezett az EU-ba, ezzel meghaladta a kvótalimitet a behozatal.
A poszméhek az egész világon elterjedtek, fajszámuk 400 és 500 között mozog és rendkívül nagy szerepet játszanak a beporzási folyamatokban.
Apró, repülő robotokkal kísérleteznek a mérnökök, de a méheket nem lesz könnyű kiváltani.
Egy új tanulmány szerint az autók légszennyezése miatt a méhek nehezebben találják meg a virágokat.
A méhészkedés nem csak gazdasági tevékenység, a fő célja ugyanis a beporzás – mondta Nagy István agrárminiszter.
Amerikában tesztelik a keretforgatásos módszert, ha beválik, 80 százalékkal szoríthatja vissza az atkákat.
Egy friss felmérés szerint több mint 8 millió méhcsalád található az európai uniós gazdaságokban.
A beporzásban kulcsfontosságú szerepet töltenek be a háziméhek, ám a vadméhek segítsége is elengedhetetlen a természeti folyamat teljességéhez.
Nincs mit tenni, azonnal lépni kell, ha meg akarjuk óvni a beporzókat a világon és Magyarországon.
Magyarországon nyílt meg Európa legnagyobb beporzótárlata.
Egyedülálló génbanki fejlesztések valósultak meg Gödöllőn.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.