Bárki termesztheti ezeket a gyümölcsöket itthon: még kert sem kell hozzá
Nem kell házban élnünk ahhoz, hogy gyümölcsöket termesszünk, a balkon is ideális lehet.
Nem kell házban élnünk ahhoz, hogy gyümölcsöket termesszünk, a balkon is ideális lehet.
A gyümölcsfajták nemesítése hosszú, türelmet igénylő munka, egy egyre inkább felgyorsuló világban.
Már a 2 millió tonnát sem éri el a zöldség-gyümölcs termés, egyre kevésbé vagyunk képesek hazai termelésből kiszolgálni a hazai fogyasztást.
Június közepén váratlanul drágulni kezdett a cseresznye a lengyel nagybani piacokon.
Gyümölcsfajtól függően 15-55%-os terméskieséssel számol a moldáv agrárminisztérium.
Egyre több gyümölcsöt importálnak Magyarországra, főleg az európai országokból érkeznek ilyen áruk.
Február végére teljesen virágba borulhatnak a csonthéjas-ültetvények Spanyolországban.
A metszésnél fontos, hogy a sebzési felület minél kisebb legyen, így csökkenthetjük a kártevők és kórokozók bejutásának esélyét.
Sokan nem tudják, de nem lehet ám akármilyen gyümölcsfákból árutermő ültetvényt létrehozni.
Úgy fest, hogy a hazai gyümölcsösök megúszták tavaszi fagyokat, de még érhetik kellemetlen meglepetések a termelőket.
Már kapható a piacokon az ősz sztárgyümölcse, a friss, magyar termesztésű szilva.
Hiába nőtt a szamóca termőterülete hazánkban, a hazai igények közel felét importból kell kielégíteni.
2022-ben olyan történt a gyümölcsök kereskedelmében, amire már nagyon rég volt példa.
A vetőmagtermesztésben komoly együttműködési lehetőség van Georgia és Magyarország között.
A pisztácia már a magyarországi körülmények között is megél, ám nagyon nem mindegy, hogyan látunk neki a termesztésének.
Komoly nehézségek vannak az európai áfonyaágazatban, de még nem kell búcsút venni a népszerű bogyós gyümölcstől.
Elképesztő, mennyibe kerülnek most a szezonális gyümölcsök a hazai boltokban, piacokon.
Hihetetlenül népszerű az alma a németek körében, és most az is kiderült, melyek a legkedveltebb fajták.
Megnyugtató állapotban vannak a magyar kajsziültetvények.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.