A genetikailag módosított fajtának azt az új nemesítési eredményt nevezzük, ahol egy kívánt új tulajdonságot egy más fajból, annak örökletes tulajdons...
Ezt a kényes döntést már rég meg kellett volna hoznunk.
Újabb válságtól retteghetnek az állattenyésztők.
Két napos tanácskozást követően környezetvédelmi együttműködésről írt alá közös nyilatkozatot Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, vala...
Rövid történeti áttekintés Az emberiség története, témánk szemszögébõl nézve egyenlõ a nemesítés, tenyésztés történetével. Szükségleteink valós vagy v...
A Szentlõrinci Gazdanapokon nagy érdeklõdés kísérte Dr. Bárány Sándor elõadását, hiszen a kerekasztal beszélgetésen elhangzottak szerint a GMO bevezet...
Lapunk februári számában egy átfogó cikket jelentettünk meg a GM növények megítélésérõl. Ebben a cikkben elsõsorban a tudományos mûhely, a törvényalko...
2005. január 20-án az FVM elrendelte a MON 810 jelû, rovarrezisztens GM kukorica vetõmagtermesztésének, forgalmazásának és felhasználásának átmeneti t...
A címben felvetett kérdést már az elején pontosítanom kell. A nemzetközi vetõmagvizsgálatban bevezetett körvizsgálati rendszer eddigi eredményeit és t...
Tovább küzdünk a GMO-mentességért.
Hazánkban évente 25000 ha körüli szaporító területen, nagyjából 50000 tonna kukorica vetõmag kerül elõállításra. A belsõ igények kielégítése mellett a...
Magyarországon a szántóföldi növénytermesztésben a legnagyobb fejlõdés az 1970-es évtized elsõ felében következett be.
A kukorica a világ és Magyarország egyik legfontosabb növénye. Kiemelkedõ jelentõségét a sokirányú hasznosíthatóságának és kitûnõ alkalmazkodóképesség...
Nyílt levél a magyar gazdáknak
Magyarország agráriumának meghatározó eleme az árukukorica termesztése. Ezt egyértelmûen alátámasztja hazai vetésterületének mérete, felhasználhatóság...
Három napon keresztül a Vidékfejlesztési Minisztérium a házigazdája a GMO-k országhatárokon történő szállítását szabályozó Cartagena Jegyzőkönyv kapac...
2008. szeptember 25-én az FVM színháztermében a rendezvénynek helyet adó minisztérium, a GOSZ, az Agrofórum és a Szekszárdi Növény Zrt. szervezésében...
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.
