Az elmúlt évtized egyik „slágerterméke” lett a mandula: nő a termelés, emelkedik a fogyasztás, és folyamatosan bővül a globális kereslet.
Az éghajlatváltozás 195 országban és területen legalább kétszeresére növelte az extrém hőségnapok számát.
Ez az áramlat a globális óceáni „szállítószalag” része, összekötve az óceánokat és szabályozva az éghajlatot, víz- és hőkeringést.
Figyelmeztetés jött: minél gyorsabb a felmelegedés, annál hevesebbek lesznek az átmenetek.
A modellbecslések alapján a globális átlaghőmérséklet 2025-ben várhatóan 1,29 és 1,59 Celsius-fok közötti mértékben lesz melegebb.
Egyes régiókban 2060-ra a 3,0°C-os küszöb átlépése is valószínűsíthető, Közép-Európára is baljós jövő vár.
Az Antarktisz jövőjéért aggódó tudósok sürgős cselekvésre szólítanak fel, melyről Ausztráliában tárgyaltak.
Drasztikusan csökkent bolygónk édesvízkészlete, ami súlyos következményekkel járhat a jövőre nézve.
A jelenség kialakulása jelentős hatással lehet a globális időjárási mintázatokra, beleértve az árvizek és aszályok gyakoriságát.
Egy kis változtatással 125 milliárd tonna szén-dioxid tűnhetne el a légkörből, ami meghaladja az elmúlt három év globális kibocsátásának teljes mennyiségét.
Az éghajlatváltozás már a világ legnagyobb jéggel borított kontinensére is hatással van.
A La Niña általában kevesebb csapadékkal és az aszályos körülmények romlásával jár, ami globális szinten is hatással lehet a mezőgazdaságra.
A napjainkban Magyarországon is tapasztalható hőhullám egyelőre gyengébb, vagy közepesen erős kategóriába sorolható.
Szigorú szabályokat kell betartania a termelőknek, a kezelésnek súlyos kockázatai lehetnek.
Kezdetét vette a FAO második európai és közép-ázsiai ifjúsági fóruma Budapesten.
A miniszterek együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak Magyarország és Georgia között.
A burgonyaárak, amelyek az előző évi 12%-os terméskiesés óta háromszorosukra emelkedtek, tovább súlyosbítják a helyzetet az oroszoknál.
Az egységes kérelmek kétharmadát idén is a NAK segítségével adták be a magyar gazdák.
