Ellepték az ukrán termékek a magyar boltokat: tényleg veszélyesek lehetnek?
A Nébih szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésnek veti alá az ukrán gabonát.
A Nébih szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésnek veti alá az ukrán gabonát.
További lépéseket javasol az ukrán gabona okozta piaci zavarok kezelésére az agrárkamarai munkacsoport.
A tilalom többek között kiterjed a gabonafélékre, repce- és napraforgómagra, a lisztre, étolajra, mézre és egyes húsfélékre és 2023. június 30-ig tart.
Hamarosan megjelenik a rendelet az ukrán importtilalommal kapcsolatban, azt viszont senki sem látja előre, hogy mi lesz az ágazatban.
Akár 4-5 millió tonna toxinokkal és az EU-ban rég betiltott vegyszerektől szennyezett kukorica is lehet ezekben a raktárakban.
Újabb, még szigorúbb intézkedéseket vezetnek be az ukrán gabonadömping megfékezése érdekében.
Félő, hogy kormányzati beavatkozása nélkül a termelők összekeverik majd a megmaradt tételeket az új terméssel.
Már Romániában is tiltakoznak a gazdák az ukrán gabonadömping ellen, ha a kormány nem tanúsítja az elvárt empátiát, akkor könnyen felvonulásokba is torkollhat az ügy.
Kamarai munkacsoport alakul az ukrán gabona okozta terménypiaci krízis vizsgálatára.
Az OECD előrejelzése szerint 2023-ban, illetve a következő években a következő években tovább bővül majd a világ gabonakereskedelme.
Az ukrán gabona nem halad át Magyarországon, hanem itt ragad, ami komoly problémákat okoz az ágazatban.
Mezőgazdaság nélkül Ukrajna stabilitása hosszú távon aligha elképzelhető, ugyanakkor óriási gondban van az ágazat.
Fordulópontot jelenthet a jövő év rengeteg agrárcégnek Magyarországon, hiszen a következő termelési ciklust a megnövekedett árakon kezdi meg az ágazat.
Ukrajna agrárnagyhatalomnak számít, minden előnyét viszont a háború miatt nem tudja élvezni, a világ élelmezése pedig függ az országtól.
Gondok vannak a hazai gabonapiacon, az idei kukoricatermés nem fogja fedezni a hazai igényt.
Romániában 9 millió tonnára csökkent a búzatermés - közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Az ENSZ-főtitkár szerint, ha idén nincs műtrágya, akkor jövőre nem lesz elegendő élelmiszer sem.

A méz származásjelölésének szigorítása kiemelten fontos annak érdekében, hogy a fogyasztók azonnali és pontos információhoz juthassanak.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kiadta legfrissebb jelentését az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatójáról.
Argentína pisztáciatermesztése robbanásszerű növekedésnek indult, az ültetvények területe az elmúlt öt évben ötszörösére nőtt.
Csütörtökön kora este eredt el az eső, szépen, csendben öntözte a Nyugat-Dunántúlt.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.