A vadgazdálkodás egyik alapvető célja, hogy a természetes élőhelyekhez alkalmazkodva biztosítsa a vadfajok fennmaradását és megfelelő életkörülményeit.
Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Február elején számos különleges folyamat indul be az erdei állatok életében, az egyik talán legismertebb a gímszarvasok agancshullatása.
A rejtélyes kór összefügghet a mikotoxinok jelenlétével, amiket már vemhes dámszarvasok és borjaik májából is sikerült kimutatni.
Javában tart a szarvasbőgés, ami érdekes program, de nem árt óvatosnak lenni az állatokkal.
Némelyik vadriasztó egyáltalán nem véd a gázolásoktól, erről minden autósnak tudnia kell.
Többféle védekezési módszer is létezhet, például vadriasztó szerek de akár az időszakos kerítések is megoldást jelenthetnek.
Szarvasbőgés idején nem csak éjszaka, hanem nappal is találkozhatunk az állatokkal.
Megérkezett a lehűlés, már javában zajlik a gímszarvasok párzási időszaka, oda kell figyelni az utakon is!
Becslések szerint évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ebből csak alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok.
Sok változás történt a vadászati törvény és végrehajtási rendeletben Magyarországon.
Zajlik az őzek násza, elkezdődött a szarvasbőgés, ilyenkor jóval aktívabbak az állatok.
Bár itthon kevesen fogyasztják, külföldön keresett termék a magyar vadhús. A hazai feldolgozókból mintegy 3800 tonna kerül ki évente, aminek közel 90%...
Miközben itthon még kevesen ismerik, külföldön keresett termék a magyar vadhús, a hazai áru közel 90 százalékát az export partnerek vásárolják fel.
Folyamatos növekedést mutat a Magyarországra visszatelepülő szürke farkasok állománya.
A gemenci erdészek felelős erdőgazdálkodása eredményeként az elmúlt 25 évben meghatszorozódott az öreg erdők száma.
Noha a csemetekertek a legtöbb esetben be vannak kerítve, még így is előfordulnak komoly károkat okozhatnak bennük a különböző vadfajok.
A súlyos aszályt ugyan felszámolták a zivatarok, de az Alföldön néhol még kritikusan száraz a talaj.
A hidegfront és a zivatarok, viharos széllökések a Balaton vizét is jócskán lehűtötték.
Hétfőn nemcsak lehűlést, hanem pusztító szélvihart is hoztak a zivatarok, mutatjuk, hogy mitől válhatott ilyen erőssé a szél.
2025-ben az Ökotárs Alapítvány által megrendezett Év Fája versenyen a békéscsabai Emlékek fája győzött.
Az elmúlt években tapasztalható magyarországi málnatermesztés jelentős visszaesésének okai részben a klímaváltozás szélsőséges hatásaira vezethetők vissza.
